Tóka Gábor, 2019. december 8.. (FRISSÍTÉSEK A LAP ALJÁN - a Vox Populi aktuális közvélemény-kutatásokon alapuló pillanatnyi mandátum-becslésére ld. https://tinyurl.com/y6l66gop)
A magyar választási rendszer addig egyszerű, hogy 106 egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot szerző képviselő-jelölt nyer mandátumot. Az aktuális közvélemény-kutatások alapján azonban még e 106 helyi verseny kimenetelét sem könnyű előre megjósolni. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy három kérdést kell megválaszolni ehhez. Ezek megválaszolása után akár figyelmen kívül is hagyhatjuk azt, hogy a jelöltek személye, a helyi kampány, vagy valamilyen más előre nem látható tényezők mennyire térítik majd el a helyi eredményt az általános trendektől és a kerület megszokott vonásaitól egy-egy szavazáson. Ezt nem kell előre tudni, ha csak azt akarjuk megjósolni, hogy vajon melyik párt hány mandátumra számíthat. Ha ugyanis az országos trendet helyesen saccoljuk meg, akkor a helyi eredményekkel kapcsolatos elkerülhetetlen tévedéseink összességében és nagyjából kiegyenlítik majd egymás hatását. Ezt alább konkrét magyar példán is beláthatjuk majd.
1. Kik indulnak az egyes választókerületekben?
A 2022 tavaszán várható országgyűlési választás esetén viszonylag könnyű helyzetben vagyunk ezzel a kérdéssel. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy minden választókerületben lesz egy Fidesz-KDNP közös jelölt, és ezzel szemben egy közös ellenzéki jelölt mögött fog valamiképpen felsorakozni a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP, és a Párbeszéd. Tegyük félre most a kérdést, hogy az ettől a feltevéstől való esetleges eltérések miként érintik az ellenzéki kombó (a továbbiakban: EK) mandátum-szerző képességét, sőt azt is, hogy milyen jogi formát kaphat az ellenzéki pártok választási együttműködése, és miként biztosíthatják be, hogy a közös jelöltek töredékszavazatai is hasznosuljanak a választáson. Lesz még időnk ezen spekulálni. A lehetőségek könnyebb átgondolása érdekében tegyük fel még azt is, hogy több helyütt lesz külön jelöltje a Mi Hazánknak és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak is, de nem szereznek mandátumot, és ott se fognak valamely más párt mellett kampányolni, ahol éppen nem lesz saját indulójuk.
2. Az egyes jelöltek mögött álló pártok mennyire népszerűek országosan?
Erre várjuk a választ a közvélemény-kutatásoktól. Ne vágjunk most bele abba, hogy egyszerűen összeadhatók-e az egyes ellenzéki pártok szavazói, vagy az EK jelölteknek le kell mondaniuk a külön indulás mellett megszerezhető ellenzéki szavazatok egy részéről, vagy esetleg még annál is több szavazatra számíthatnak az EK jelöltek, mint az egyes pártok összesen. Bizonyára sok érdekeset mondanak majd erről a következő két év közvélemény-kutatásai. Az egyszerűség kedvéért számoljunk most még úgy, hogy az EK jelöltek támogatottsága pontosan megegyezik az egyes szövetségesek százalékainak összegével.
3. Adott országos népszerűségek mellett milyen szavazatarányra számíthatnak egy-egy pártszövetség jelöltjei a 106 választókerületben pusztán amiatt, hogy korábban milyen eredmények születtek azon a környéken?
Ez is további vizsgálatokra szoruló feltevéseket igényel. Egyelőre induljunk ki nagy naivan abból, hogy (A) az országgyűlés 2/3-os többsége nem fogja lényegesen módosítani a választókerületek jelenlegi határait a következő országgyűlési választásig, és (B) tételezzük fel, hogy az egyes pártszövetségek népszerűségének földrajzi kilengései pont úgy fognak kinézni majd a soron következő országos voksoláson, mint a 2019. májusi Európa Parlamenti választáson. Egész konkrétan jelentse ez azt, hogy ha az ellenzéki kombó vagy a Fidesz országosan mondjuk 3% százalékponttal több szavazatot kap, mint 2019. májusában, akkor minden egyes választókerületben ennyivel nő majd 2019-hez képest egyéni jelöltjük (a zéró átlagú helyi kilengésektől eltekintve) várható szavazataránya.*
Számoljunk együtt
Ennyi feltevés után már a legmerészebb elme is megszomjazna néhány tényre. Ezért két ábrával illusztrálom, hogy valóban meglehetősen stabil az, hogy egymást követő európai és magyar parlamenti választásokon hol miként szerepel a két pártszövetség. Az első ábra a Fidesz-KDNP 2018-as egyéni jelöltjeinek és 2019-es Európai Parlamenti listájának eredményét hasonlítja össze választókerületenként. A 106 egyéni választókerületet egy-egy, a kerület megyéjét érzékeltetően kiszínezett köröcske jelzi az ábrában. A körök szép szimmetrikusan helyezkednek el az ábrát átlósan keresztező fehér vonal két oldalán, méghozzá igencsak közel a vonalhoz. Ha az előző bekezdésben bevezetett feltevés százszázalékig igaz lenne, akkor a köröcskék mind pont a vonalon helyezkednének el, tehát a 2019-es Európa Parlamenti választás eredményét halálbiztosan tudnánk előre jelezni a 2018-as szavazatarányok alapján. Elég lenne csak mindenütt 4,4%-ot hozzáadni a Fidesz-KDNP egyéni jelölt 2018-as eredményéhez, és pont megkapnánk a 2019-es Fidesz-KDNP listás eredményt egy teljesen más jellegű, egy évvel későbbi választáson.
Amint a következő ábra mutatja, az egyesült ellenzék szavazataira is majdnem teljesen igaz egy hasonló összefüggés. Vonjunk ki 8,3%-ot az összes ellenzéki jelölt együttes szavazatarányából minden egyéni választókerületben, és meglehetősen pontosan megkapjuk, hogy a DK, a Momentum, az MSZP-P, a Jobbik és az LMP listája összesen mennyi szavazatot kapott ugyanott egy évvel később az Európai Parlament választásán. A naiv extrapolálás persze téved egy kicsit: annak alapján azt gondolhatnánk, hogy kettővel több egyéni választókerületben múlta felül 2019-ben a Fidesz-KDNP szavazataránya az ellenzéki kombóét, mint ahogy az a valóságban történt. De ez nem tűnik vállalhatatlanul drámai torzításnak, a fent javasolt módszer a jelek szerint tehát működik, és viszonylag jól előre jelezhetjük vele, hogy vajon hány választókerületben kerül többségbe a Fidesz illetve az egyesült ellenzék, ha kicsit (vagy nem is olyan kicsit) másként alakul az országos népszerűsége, mint a legutóbbi országos választás idején.
FRISSÍTÉS (2019. dec. 8, 10:11:00) A fenti ábra eredeti változata 48,9%-ot mutatott az "EK" 2018. áprilisi belföldi szavazatarányaként. Az azonban csak a listás szavazásra igaz, az egyéni kerületekben 49,6% volt az "EK" szavazataránya.
Rátérhetünk tehát a lényegi kérdésre: milyen parlamenti patkót ígérnek a 2019-es választási illetve közvélemény-kutatási eredmények? Szerencsére innentől kezdve már tényleg csak számolgatni kell (na meg kibogozni egy sor helyi választási irodai rendelet kikeresésével, hogy melyik egyéni választókerületbe estek a 2019-es Európai Parlamenti választásokon használt szavazókörök, ezt ugyanis nem köti az orrunkra a Nemzeti Választási Iroda honlapja). Nézzük hát a számokat, amiket bárki ellenőrizhet a Vox Populi oldalon megosztott (OEVK-szintű) adatok segítségével.
Az Európa Parlamenti választáson a magyarországi tartózkodási vagy lakcímmel rendelkező állampolgárok között (a levélben szavazókat tehát itt még figyelmen kívül hagyom, mert nincs befolyásuk az egyéni választókerületi verseny kimenetelére) a szavazatok 51,9%-át kapta a Fidesz-KDNP lista, és 41,7%-át az ellenzéki kombó (EK), tehát a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, és az MSZP-P listája együttesen. Ez a szavazatmegoszlás a 2018. áprilisi 47,4-48,9 arányú listás vereségnél** sokkal jobb eredmény volt a kormánypárt szempontjából. Ám míg 2018 áprilisában a külön-külön induló ellenzéki jelöltekkel szemben a 106-ból 91 egyéni kerületi mandátumot nyert a szavazatok kisebbségével a Fidesz, addig 2019 májusában a szavazatok országos többségét elnyerve is „csak” 78 országgyűlési választókerületben haladta meg a Fidesz-KDNP szavazataránya az ellenzéki pártokét.
Cikksorozatom harmadik része mutatja majd meg, hogy az utóbbi eredmény nem lett volna elég ahhoz, hogy a Fidesz megszerezze az összes (199) országgyűlési hely kétharmadát. Ebben nincs semmi újszerű, korábban a kormánypárti médiumok is közöltek már hasonló számítást a 2019. októberi önkormányzati választási eredményeknek egy parlamenti választásra extrapolálásával. (Friss, 2019. dec. 13: a linket egy szemfüles olvasó észrevétele nyomán kicseréltük, mert eredetileg egy az EP-választás alapján extrapoláló cikkre mutatott.)
Ami most fontosabb, hogy a fenti két ábrára visszatekintve beláthatjuk: ésszerű határokon belül egy tetszés szerint megválasztott országos szavazatmegoszlás esetén adódó parlamenti mandátummegoszlást is megbecsülhetjük. Számoljuk csak újra, hogy a „szigorúan egyforma változás” (ld. fentebb a harmadik kérdésről szólva, meg az ahhoz kapcsolódó lábjegyzetben) feltevése mellett milyen eredmények születhettek volna 2019 májusában a 106 jelenlegi egyéni választókerületben, ha a Fidesz-KDNP és az ellenzéki pártok egyesített szavazataránya nem 51,9 és 41,7%, hanem mondjuk 49 és 48% lett volna? Ez a 49:48 arány egyébként a legutóbb megjelent Závecz RI közvélemény-kutatás „biztos szavazó pártválasztókra” vonatkozó eredményének felel meg. Nos, ilyen listás eredmények mellett a Fidesz-KDNP 66, az EK pedig 40 egyéni választókerületi mandátumot szerzett volna - a fentebb ismertetett és a későbbiekben ezen a blogon még majd sokat boncolgatott és tovább bonyolított feltevések mellett.
Vajon miért szerezne közel egyenlő szavazatarány mellett ennyivel több egyéni kerületi mandátumot a kormánypárt? Vajon csak a választási rendszer többségi jellege az ok, vagy közrejátszik-e a gyakran feltételezett kormánypárti „gerrymander”, azaz a 2011-es elfogult választási térképrajzolás? És vajon milyen országos szavazatmegoszlás lenne elég ahhoz, hogy az egyesült ellenzék szerezze meg a parlamenti helyek többségét? És mi lenne elég egy újabb fideszes kétharmadhoz egy ilyen politikai felállás mellett? E cikksorozat második és harmadik része válaszol majd ezekre a kérdésekre. Addig is kommentálhatja a fentebb leírtakat alább, meg a Vox Populi Facebook oldalán is.
Kapcsolódó írások:
Lábjegyzetek
*: A 3. kérdésnél bevezetett (B) feltevést „szigorúan egyforma változásnak” nevezhetnénk, szembe állítva a „szigorúan arányos változás” (mindenütt ugyanannyi százalékkal nő vagy csökken az egyes pártok szavazataránya, mint országosan) és a „változékony szavazatváltozás” (az egyes választókerületekben tapasztalt változások egy normális megoszlást mutatnak az országos átlag körül) feltevésekkel. Korábbi magyar vonatkozású elemzések közül például https://tinyurl.com/c9gzu4y és https://tinyurl.com/vpqt2ne alkalmazták a “szigorúan arányos változás”, https://tinyurl.com/uxx2wou pedig a “szigorúan egyforma” és a “változékony” változás feltevésére épülő szimulációs módszereket. A három módszerrel kapott eredmények különbsége nem drámai, de további vizsgálatot igényel majd.
**: Ti. a levélszavazatok nélkül és az Együtt szavazatait az ellenzékhez számítva ez volt a Fidesz-KDNP illetve az ellenzéki kombó 2018. április 8-i listás szavazataránya. Az egyéni választókerületekben (Kész Zoltán és Mellár Tamás független jelölteket is az EK-hoz számítva) 47,9:49,6 volt ugyanez az arány, mint ahogy azt az ábrák is mutatják.
Ha az ellenzék választási esélyeinek más részletei is érdeklik, akkor az alábbi linkekre klikkelve jut el azokkal kapcsolatos elemzéseimhez:
Vitaindítóm a HVG-ben arról, hogy miként válhatna az ellenzék győzelemre esélyessé a 2022-es választáson, ami amellett érvel, hogy ehhez szervezeti változások is szükségesek az ellenzéki táborban: https://hvg.hu/360/20201019_Ellenzek_2022_Toka_Gabor, rádióinterjú a cikkről itt: https://www.klubradio.hu/adasok/mi-lenne-az-ellenzek-csodafegyvere-114318
Jelenleg milyen parlamenti mandátum-megoszlásra számíthatunk a közvélemény-kutatások alapján? https://tinyurl.com/y6l66gop
Hány listával szerezhet több listás szavazatot az ellenzék? https://tinyurl.com/y3ndnaze E poszt mellékleteként a 2019-es megyei listás eredmények tanulságai itt: https://tinyurl.com/y4hrdgah matematikai szimulációk a d’Hondt formula hatásáról itt: https://tinyurl.com/y2d6mrdl gondolatok és jogforrások az állami párt- és kampánytámogatás szabályairól pedig itt: https://tinyurl.com/yymwngoz
Hány ellenzéki lista legyen, és mi legyen Gyurcsány Ferenc sorsa: https://tinyurl.com/yya9u6fy
Kiszámíthatók-e előre az egyéni választókerületek várható eredményei és a parlamenti mandátumok megoszlása: https://tinyurl.com/y5sjryyn
A Fidesznek kedvez-e a választókerületi térkép, és ha igen, akkor miért: https://tinyurl.com/y5bfg7rn
Lehet-e még változtatni valamit a mandátumelosztási szabályokon, hogy még jobban kedvezzenek a Fidesznek: https://tinyurl.com/yy3bhzge
Mit mutatnak jelenleg a közvélemény-kutatások: https://tinyurl.com/qtu9snt
Mire jó az előválasztás az egyéni választókerületekben, és miként kell/lehet megszervezni, hogy maximális legyen a hatása: https://tinyurl.com/y67kqx67
Miért nem elég a közös indulás és a várakozás a jobb időkre? https://tinyurl.com/yyqybhe2
Miért fontos a közös ellenzéki kormányprogram, és miért kell az ötszáznapos rendszerváltás helyett négy év közpolitikai változásairól szólnia az ellenzéki programnak: https://tinyurl.com/y4jlq9px
Mitől lehet egy össz-ellenzéki kampánygépezet több, mint az alkotórészek összege: https://tinyurl.com/y28a7lae
Miért fontos a szavazatszámlálásban való részvétel újragondolása: https://tinyurl.com/y2998mf7
A Vox Populi aktuális parlamenti mandátumbecslése: https://tinyurl.com/y6l66gop
Miért nem mond ellent egymásnak a Vox Populi és a Szociális Demokráciáért Intézet mandátumbecslése, miközben az utóbbi (látszólag) optimistábban látja az ellenzék helyzetét: https://tinyurl.com/y3t3b4j3 Mi a különbség a Vox Populi és a 21 Kutatóközpont mandátumbecslései között: https://tinyurl.com/y3l75qll