A reform utáni választáson valószínűleg kevesebb Fidesz-párti tagja lesz a fővárosi közgyűlésnek. De akkor meg miért mondják az elemzők, hogy pont az ő érdeküket szolgálja a Mi Hazánk javaslata, amit olyan nagyon készségesen engedett be a parlament napirendjére a Fidesz? Számtan, magyarázat, mandátumbecslés.

A közvélemény-kutatások és a korábbi választások szavazatföldrajza alapján kiszámoltam, hogy mekkora esély van egyik és másik eredményre. Egypárti többségre elhanyagolható az esély, Kaczynskiék jobbára csak a Konfederacja segítségével maradhatnak kormányon. Donald Tusk reménybeli hárompárti koalíciójának éppen ötven százaléknyi esélye van az alsóházi többség megszerzésére - de nulla, ha a Trzecia Drago elbukja a nyolc százalékos küszöböt. Persze arra is mutatok pár okot, hogy mi boríthatja fel a közvélemény-kutatásokra alapozott számolgatást.

Elég pontosak szoktak lenni a lengyel választási közvélemény-kutatások, de a választási rendszer sajátos vonásai miatt a mandátumarányok megbecslése ennek ellenére nehéz feladat. A lengyel sajtóban idén megjelent mandátumbecslések módszertanáról keveset lehet tudni, de az eredményeik nem különösebben konzisztensek. Pedig a feladat megoldása nem lehetetlen.

A szombati szlovák választáson meghökkentő eredmények születhetnek annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatási adatok meglehetősen pontosak szoktak itt lenni és most is kifejezetten egybehangzóak. Van azonban egy olyan vonása a választási rendszernek, ami a dupla vagy semmi versengés helyett koordinációt követelne meg a rokonlelkű pártoktól ahhoz, hogy körömrágástól és a képzelet határait feszegető lehetőségektől mentes legyen a szavazás éjszakája. Szlovák vendégszerzőnk sok adattal veszi számba a lehetőségeket.

Alig egy év (13 hónap) múlva európai és önkormányzati választás lesz Magyarországon. Megérdemel egy pillantást, hogy miként állnak az egyes pártok a választási közvélemény-kutatóknál, még ha arról nem is tudunk semmi biztosat, hogy tettek-e valamit a tavalyi választások óta adataik megbízhatóbbá tétele érdekében. Érdekes módon a különböző intézetek által bemutatott képek közötti összhang egy fontos tekintetben nőtt 2021 vége óta. De vajon jó-e ez, és mi az, amiben még meglepetésekre készülhetünk?

A csoda sem tudja előre, hogy mikor, merre és mekkorát tévednek majd a közvélemény-kutatások. Az adatok azonban csak akkor válnak irányítható politikai hatású eszközzé, ha a szabad sajtó nem végzi el a dolgát, hanem kritikátlanul és saját hozzáadott érték mellététele nélkül veszi át potenciális kontárok és a propagandisták közleményeit.

Messze nem olyan népszerű már a Fidesz, mint a választás utáni hetekben, de azért még mindig jelentősebb a választói támogatottsága, mint tavaly ősszel. Az ellenzéké pedig a Mi Hazánkot és a Kutyapártot odaszámítva is kisebb. Mindez nagyjából konzisztens is az időközi választások eredményeivel.

Megjelentek az Ipsos havonta elvégzett világkörüli hangulat-felmérésének augusztusi adatai. A koronavírustól már nem félünk, de a gazdasági helyzetet a magyarok még a világátlagnál is aggasztóbbnak találják. Annyira nem kerülünk messze az európai átlagtól, mint 2012-ben, de az irány, az rossz.

A Demokrata Párt a nyáron átvette a vezetést a közvéleménykutatásokban, de ettől még el fogja veszíteni a novemberi képviselőházi választást. Aminek jobban örülhetnek, hogy a gyorsan terjedő helyi reformok és a változó bírói gyakorlat elkezdték mérsékelni jelentős versenyhátrányukat, ami az egyéni kerületi rendszert és a pártok támogatóinak földrajzi eloszlását kihasználó gerrymander teremt.

Kicsit pontatlanul jelennek meg a „hazai” (tehát a levélszavazatok nélkül számított) listás eredmények a Nemzeti Választási Iroda weboldalán, de hát mit várjunk ott, ahol a közvélemény-kutatások hibahatára tényleg ±21%.

A közvélemény-kutatást propagandisták helyett valódi közvélemény-kutatókra kell bízni, akik akkor is a tényleges adataikon alapuló beszámolókkal állnak elő, ha a fél világ az adataik asztalfiókban érleltetésére és kozmetikázására próbálja rávenni őket.

Tényleg nehéz kiigazodni köztük, de most mindent megtudhat arról, hogy mit hol talál meg, és mit ne olvasson el.

Nem lefutott a 2022-es választás, de vajon mekkora is a bizonytalanság a várható eredményével kapcsolatban? Mennyi az esélye az ellenzéknek a többség vagy éppen a kétharmad megszerzésére, és mennyi a Mi Hazánké, hogy döntő szava lesz a kormányfő-választásnál? Ezekre a kérdésekre ad számszerű választ ez a kétrészes poszt.

A választási rendszer miatt van erre lehetőség. A következményekre érdemes már most felkészülni.

Márki-Zay Péter lényegesen jobban áll az Orbán Viktorral folytatott versenyben, mint Karácsony Gergely állt augusztusban, erősítette meg a Századvég e heti kutatása.

Sikerül-e bizonyítania az ellenzéknek a női egyenjogúság melletti elkötelezettségét az előválasztáson? A válasz érdekében nézzük meg, hogy milyen arányban és melyik választókörzetekben indítottak női jelölteket a pártok az ellenzéki előválasztásokon, van-e esélyük a végső győzelemre vagy csak esélytelen körzeteket kaptak, és vajon melyik pártból kerülhet a legtöbb női képviselő a következő parlamentbe?

Szombaton indult az ellenzéki előválasztás, és gyorsan fel is függesztették a voksolást hétfő reggelig. A bejelentésben szereplő ok egy ártó szándékú, komoly számítástechnikai tudást igénylő támadás. Posztom egy a legnagyobb ilyen akciók tapasztalatait összegző, átfogó tanulmany eredményeit veszi szemügyre, hogy jobban megértsük az ilyen zavarkeltő akciók lehetséges politikai hatását és a velük szembeni védekezés kilátásait.

A félrevezető újságcímek ellenére sem vezet a Fidesz a közvélemény-kutatásokban, viszont ennek ellenére ők állnak győzelemre. De nem érdemes a járványhelyzetet és a kormánypropagandát okolni ezért. Használjuk a szemünket, nézzük meg az adatokat.

Egyre többször olvasni közvélemény-kutatási beszámolókban, hogy az év első harmadában fordulat történt, és egyre nő a Fidesz támogatottsága a választópolgárok körében. Utánanéztem, és hát tényleg: nem nő. De ha átlagoljuk az összes megjelent adatokat, akkor most éppen egy hajszállal kisebbnek látszik az ellenzék előnye a várható belföldi szavazatarányokban, mint az a nagyjából három és fél százalék, amire a legminimálisabb mandátumtöbbséghez is szükségük lenne. Az már kicsit bonyolultabb kérdés, hogy mit láthattak a Nézőpont Intézet kutatói, amikor mai szalagcímükben egyre növekvő Fidesz vezetésről számoltak be. De itt még ez is kiderül a végén.

Kik indulnak az ellenzéki előválasztásokon az egyes választókerületekben? Nem kell többé zúgó fejjel követnie az elszórtan megjelenő bejelentéseket és cáfolatokat, mert elkészült és most a Vox Populin is debütál Gyimesi László (Mindenki Magyarországa Mozgalom) körültekintő és állandóan frissülő összegzése.

Négy százalék körüli az ellenzék szavazatelőnye a Fidesz előtt a publikált és a trendek számítása szempontjából figyelemre érdemes közvélemény-kutatások átlagában azután, hogy a 2018 óta megjelent összes választási közvélemény-kutatási adatot egymással és a tényleges választási eredményekkel is összehasonlító adatgyűjteményünkhöz hozzátettem a Republikon Intézet március második felére vonatkozó, húsvétkor megjelent adatait. A belföldi szavazatok ilyen megoszlása mellett – az egyéni választókerületek jellegzetességei és kisebb részt a levélszavazatok miatt – döntetlen-közeli parlamenti mandátummegoszlás születne egy országgyűlési választáson, de az ellenzéki többségnek hajszállal nagyobb esélye lenne.

Most bemutatkozó új blogunk a közvélemény-kutatások dzsungelében igazít el a 2022-es választások előtt. Kezdetként megmutatja, miként olvasson adatokat mint egy pro, mi a legbiztosabb infó a verseny jelenlegi állásáról, miként számolhatja ki Ön is blogunk segítségével pillanatok alatt, hogy milyen parlamenti többség várható egy-egy friss adat alapján, és miért nem a levélszavazatok meg a választási iroda szoftvere nyeri meg a 2022-es választást.