Bódi Mátyás, 2021. február 7.
Az alábbi vizsgálat a pártok (mint „jelölőszervezetek”) által a szavazatszámláló bizottságokba delegált tagok számbavételére irányul. Azt vizsgálom, hogy a legutóbbi két-két európai parlamenti és országgyűlési voksolás alkalmával milyen volumenben voltak képesek a különböző pártok a nagyjából 10 ezer hazai szavazókörbe képviseltetni magukat. Mindeközben azt feltételezem, hogy az egyes pártok delegáló kapacitása arányban állhat szervezeti fejlettségükkel az adott térségben. Az adatok a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásából származnak.
- Kezdjük a talán legkevésbé meglepő megállapítással; a kormánypárt az egyetlen szereplő, amely a szavazókörök jóval több, mint 90%-ban jelen volt. Településtípusonként vizsgálva, azt láthatjuk, hogy kizárólag a 500 fő lakosságszám alatti települések esetében fordult elő, és akkor is csak 2018-ban, hogy „csupán” a szavazókörök háromnegyedében volt jelen a Fidesz aktivistája ebben a szegmensben.
- A baloldal (2018: DK, MSZP, 2014: az MSZP-DK-Együtt-PM-Liberálisok összefogás pártjai) a települési hierarchián lefelé lépkedve egyre rosszabb hatékonysággal tudta megoldani ugyanezt a feladatot. Ez a megállapítás igaz az összes vizsgált eseményre. A DK például 2018-ban a fővárosi szavazókörök több, mint 40%-ban (2019 EP, ez a szám már 53%) tudott delegálni, ám ez a szám a községi jogállású szavazókörök esetében már csak 8%. Ugyan ez a mutató a szocialisták esetében 65% és 27% volt 2018-ban (tehát 2018-ban szervezetileg az MSZP még lényegesen erősebb volt, mint a DK, és még 2019-re is megmaradt az előny egy része).
- A Momentum nagyon kevés szavazatszámláló biztost delegált, még a legutóbbi, számukra áttörést hozó EP választás alkalmával is, mindössze a szavazókörök 3%-ban voltak jelen. Ebben még a Mi Hazánk is megelőzte őket 2 % ponttal.
- A Jobbik 2018-ban a szavazókörök 70%-ban ott tudott lenni. Ez kimagasló teljesítmény volt az ellenzéki pártok képzeletbeli versenyében. A legtöbb szavazókörben ők voltak az egyetlen ellenzéki delegált ekkor, ezért is intő jel az ellenzék számára a párt 2019-es bezuhanása, ami a delegálásra (is) erősen hatott, mivel ekkor már csak a szavazóhelyiségek negyedében tudtak jelen lenni.
- A legutóbbi országgyűlési választás esetében az összes magyarországi szavazókör 12%-ban csak a Fidesznek volt jelen delegáltja. Ez a szám, amúgy nem kimagaslóan magas, amennyiben az EP voksolásokkal vetjük össze (EP2014: 21.5% EP2019: 25.6%), de a jelenség területi mintázata minimum tanulságos. OEVK szintén pl. Vas megye 2-es és 3-as körzetében a szavazókörök több mint felében csak a kormánypárt számolta a szavazatokat 2018-ban.
TÉRKÉPEK: Azon szavazókörök aránya 2014 és 2018 áprilisában, ahol (az önkormányzat három delegáltja mellett) csak Fideszes pártdelegált volt a szavazatszámláló bizottságokban országgyűlési választókerületek szerint (lapozzon a másik évre a nyílak használatával. NB: a 18 budapesti választókerületet együtt mutatja a térkép)
TÁBLÁZATOK: A szavazókörök száma és a különböző pártok delegáltjai által lefedett szavazókörök százalékos aránya településméret szerint
- Országgyűlési választás, 2014. április
- Európai Parlament választás, 2014. május
- Országgyűlési választás, 2018. április
- Európai Parlament választás, 2019. május