Megjelentek az Ipsos havonta elvégzett világkörüli hangulat-felmérésének augusztusi adatai. Lényegében mindenütt a gazdasági borúlátás növekedését tapasztalták az elmúlt hónapokban, Magyarországon azonban különösen sokat romlott a közhangulat. Azok aránya, akik szerint jó irányba haladnak a dolgok az országban 19%, ami most az egyik legalacsonyabb a világon. Európában csak Lengyelországban, Olaszországban és Törökországban találtak ilyen rossz közérzetet most.
Az Ipsos havi vizsgálatai szerint utoljára 2016-ban volt olyan alacsony a gazdasági helyzetet jónak tartó emberek aránya Magyarországon, mint most. Ugyanakkor még most is háromszor-négyszer olyan magas a mostani 16%, mint 2012 őszén, amikor – 2006 óta egyedüli kivételként – a „baloldal” (MSZP, DK, illetve az éppen akkor színre lépett Bajnai féle Együtt) választói támogatottsága meghaladta a Fideszét.
Az Ipsos fogyasztói bizalmi indexe egy ennél összetettebb mutató, azt 2010 márciusa óta számolják ki Magyarországra, és eddigi mélypontját 2012 februárjában érte el 19 százalékkal, amikor a vizsgálat európai országok átlaga 37% volt. Jelenleg ez az index 31%-on áll Magyarországon a 41%-os európai átlaggal szemben.
Rendszeresen megkérdezik azt is, hogy egy hosszabb listából mi az a három dolog, amitől legjobban aggódnak a megkérdezettek. Most augusztusban világszerte és Magyarországon is az infláció és „a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek” vezeti a félelemlistát. Hazánkban viszont a globális átlagnál sokkal többen (52 és 47%) választották ezt a két lehetőséget a listáról. A 28 ország átlagában harmadik és negyedik helyezett munkanélküliség és „bűnözés, erőszak” ezzel szemben rendhagyóan keveseket aggasztott Magyarországon, mint ahogy a koronavírus és a klímaváltozás is a globális átlagnál kevésbé izgatja a magyarokat.
A pénzügyi és politikai korrupciótól való rettegésben viszont megint a világbajnokok között vagyunk: csak Dél-Afrikában, Indonéziában, Peruban és Malajziában sikerült egy picit felülmúlni a mi 45 százalékos korrupció-említési arányunkat (a 28 országon alapuló "világátlag" 25%). Azért Indiát felülmúlni ebben, főleg hogy ott a korrupcióra kényesebb középosztály felé lejt egy ilyen online minta, igazán komoly eredmény.
Az Ipsos havi felmérését egy országonként 500 vagy
1000 fős (Magyarországon, mint általában a kisebb fogyasztói piacú országokban,
az 500 a megszokott) online mintán végzik, amit demográfiai súlyokkal a
jelenlegi átlagos szakmai sztenderdeknek megfelelően úgymond reprezentatívra ügyeskednek
ki. A hazai sajtóban megjelenő online kutatásoknál egy fokkal véletlenszerűbb és
transzparensebb azért a mintavételi eljárás, ám így is csak a nagyságrendek
tekintetében van értelme az összehasonlításoknak, Törökország és az annál
fejletlenebb országok esetében pedig extra óvatosság indokolt az
interpretációban az offline népesség nagyobb lakosságon belüli aránya miatt.
A „2022 augusztusi” adatokat július 22 és
augusztus 5 között gyűjtötték, amikor még nem volt annyira gyilkos a szárazság
és a rezsi Magyarországon.
A további részletekre ld. itt.