Nem Orbán Viktort sértegetik az augusztusi közvélemény-kutatások


Akár Orbán Viktorra súlyosan sértőnek is mondhatnám a Publicus Intézet augusztus végi választási közvélemény-kutatását. A július végi adataikkal összehasonlítva azt mutatja ugyanis, hogy pont a miniszterelnök – a szokásosnál hosszabb – távollétében nőtt négy százalékkal a Fidesz támogatottsága. De valószínűleg még sem arról van szó, hogy a vezető távollétében beosztottjai csodát tettek az inflációval, a pedagógusbérekkel meg a szárazsággal. Alighanem csak a júliusi Publicus adatok által jelzett és már akkor is elég nehezen hihető 12 százalékos Fidesz visszaesés volt sokkal kisebb a valóságban. Az augusztusi poszt pedig csak a félrement júliusi adatközlést korrigálta valamelyest. 

Ezzel együtt is májushoz képest még mindig kilenc százalék a Fidesz vesztesége. Az összes megkérdezett között ugyanis 37-ről 28-ra esett vissza a párt támogatottsága Publicusnál, miközben az ellenzéké csak hibahatáron belül nőtt, a bizonytalanok aránya pedig 33-ról 42-re. A többi közvélemény-kutatók közül csak az IDEA közölt ezzel összehasonlítható adatot, abban 43-ról 35-re (tehát nyolc ponttal) csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes népességben május eleje és augusztus eleje közt. A ténylegesen pártot választó és „biztos” szavazók között ez csak három százalékos visszaesést hozott az IDEA adataiban, hiszen a bizonytalanok aránya nőtt, nem pedig az ellentáboré. Lényegében ugyanekkora, két százalékos veszteséget regisztrált a Nézőpont is ugyanezen a bázison április és július közepe közt.

Ha így nézzük, akkor már nem is annyira hihetetlenek a Publicus friss adatai, amelyek az Orbán-kormány Oroszországgal kapcsolatos politikájának népi megítélésében is egész jelentékeny ukrán-barát fordulatot jeleznek. Éppen csak az intézet saját idősorán belül kell értelmezni, ami a Publicus telefonos mintáinak - a „Népszava” fedőnév mögé rejtőző megrendelő által láthatólag felettébb nagy becsben tartott - tulajdonságai miatt másoknál mindig rózsásabb képet mutat. Ti. általában az ellenzék, és kiváltképpen az MSZP számára. (Fedőnév-ügyben több Népszavás újságírót is megkérdeztem az elmúlt évek során, hogy szerintük elképzelhető-e, hogy az ő lapjuk finanszírozna havonta milliós tételben közvélemény-kutatásokat, mint ahogy a Publicus posztok sejtetik, és egybehangzóan meglepődtek a feltételezésen. A kormánypárti megmondók viszont aligha emiatt árasztják a vitriolt az intézetre. Inkább az bánthatja őket, hogy a Publicus vezetője más ellenzéki üzeneteket szakértőként tolmácsoló médiaszereplőknél rendre több interakciót generál fészbúkon.)

Fotó: Vox Populi

Ábrám a tavaly novemberi adatokkal hasonlítja össze a most megjelent számokat, mert a választás előtt akkor publikált a Publicus utoljára az egyes ellenzéki pártokra vonatkozó számokat. Ne ragadjunk most le annál a vegytiszta álomvilágnál, hogy akkor nulla, és most is csak 3,4% volt náluk a Mi Hazánk támogatottsága az összes pártot választó megkérdezett között. Legyen a megrendelő baja, hogy ilyen adatokkal traktálják. Mi figyeljük inkább a tendenciát, ami meglehetősen konzisztens más intézetek számaival.[i]

Az ábra szerint a Momentum kivételével minden az LMP-nél nagyobb és 2022-ben közös listás párt visszaesett november óta. A Mi Hazánk és az MKKP szépen nőtt közben, a közös listát és az MMM-et spontán felemlegetők aránya pedig stagnált. A Fidesz pedig a nyári veszteségek ellenére most is négy százalékkal több, mint tavaly novemberben. 

Pontosan ugyanezt mutatja egyébként az IDEA decemberi és augusztusi adatainak összehasonlítása is (ld. alább), leszámítva azt, hogy náluk a DK őrizte meg támogatottságát, és az ő kérdőíveikben nem választhatták a megkérdezettek a közös listát meg az MMM-et az írásos kérdés által megadott válaszalternatívák közül (a Publicus telefonon kérdez, pártlista nélkül, így ott spontán bemondhatnak olyan opciókat az embereket, amit az IDEA-nál nem. Augusztusban pl. egy százalék már Jakab Péter pártját emlegette, őket az "egyéb pártokat" jelző fehér rész tartalmazza az ábrákon). 

Fotó: Vox Populi

Érdekes lenne más intézetektől is látni friss adatokat, főleg az idén év eleje óta tényleges véletlen-számos telefonos minta megkérdezésére törekvő Mediántól. Az Idea egy szerintem nem túl megbízható technológiával kutat, és lépten-nyomon a Demokratikus Koalícióval hozzák összefüggésbe kutatásaikat kritikusaik, pedig nem is ismert, hogy ki rendeli meg őket. Jó lenne ezért több forrásban is ellenőrizni, hogy van-e olyan ellenzéki párt, amelyik nem esett vissza tavaly ősz óta, és vajon melyik az. De most ilyen sovány a koszt, amivel be kell érnünk a tájékozódás során. 

Összességében annyi látszik, hogy messze nem olyan népszerű már a Fidesz, mint a választás utáni hetekben, de azért még mindig jelentősebb a választói támogatottsága, mint tavaly ősszel, míg az ellenzéké kevesebb, még akkor is, ha odaszámítom az időközben megnövekedett Mi Hazánkot és Kutyapártot. Ez pedig konzisztens a nyári időközi választásokon  kibontakozott képpel (ld. pl. egy pici kontextussal a fontosabb július 10-i, július 17-i, július 24-i, július 31-i, augusztus 7-i, augusztus 28-i, és szeptember 4-i eredményeket.) 

Na erre kössenek máslit azok az ellenzéki politikusok, akik készülnek még valamire. Szerintem célszerű lenne újra átgondolni a focimezük színét, mert ezek az adatok nem sok jót ígérnek nekik. Erről a témáról itt olvashatja el friss kommentáromat.

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK:
[i] A két ábrában megjelenő számokat az összes megkérdezettre vonatkozó publikációkból számoltam ki (ld. alább a táblázatot). 2021 novemberben a Publicus együtt mutatta az MSZP és a Párbeszéd számait, azt most 2:1 arányban osztottam el a két párt között, mert más (IDEA, Republikon, ZRI) intézetek adatai akkortájt meglehetősen konzisztensen ezt az arányt mutatták. A Publicus nyílt kérdésénél a Márki-Zay féle MMM-et és a közös listát emlegető válaszolók arányát ábrám összemossa, de a Publicus posztjai szerint az előbbi 10, az utóbb 1-2 százalék.
 A két ábrán a fehér  csík az „egyéb pártok” támogatottságát jelzik.