Akár Orbán Viktorra súlyosan sértőnek is mondhatnám
a Publicus
Intézet augusztus végi választási közvélemény-kutatását. A július végi adataikkal
összehasonlítva azt mutatja ugyanis, hogy pont a miniszterelnök – a szokásosnál
hosszabb – távollétében nőtt négy százalékkal a Fidesz támogatottsága. De valószínűleg még sem arról van szó, hogy a vezető
távollétében beosztottjai csodát tettek az inflációval, a pedagógusbérekkel meg
a szárazsággal. Alighanem csak a júliusi Publicus
adatok által jelzett és már akkor is elég nehezen hihető 12 százalékos
Fidesz visszaesés volt sokkal kisebb a valóságban. Az augusztusi poszt pedig
csak a félrement júliusi adatközlést korrigálta valamelyest.
Ezzel együtt is májushoz képest még mindig kilenc százalék a Fidesz vesztesége. Az összes megkérdezett között ugyanis 37-ről 28-ra esett vissza a párt támogatottsága Publicusnál, miközben az ellenzéké csak hibahatáron belül nőtt, a bizonytalanok aránya pedig 33-ról 42-re. A többi közvélemény-kutatók közül csak az IDEA közölt ezzel összehasonlítható adatot, abban 43-ról 35-re (tehát nyolc ponttal) csökkent a Fidesz támogatottsága a teljes népességben május eleje és augusztus eleje közt. A ténylegesen pártot választó és „biztos” szavazók között ez csak három százalékos visszaesést hozott az IDEA adataiban, hiszen a bizonytalanok aránya nőtt, nem pedig az ellentáboré. Lényegében ugyanekkora, két százalékos veszteséget regisztrált a Nézőpont is ugyanezen a bázison április és július közepe közt.
Ha így nézzük, akkor már nem is annyira hihetetlenek a Publicus friss adatai, amelyek az Orbán-kormány Oroszországgal kapcsolatos politikájának népi megítélésében is egész jelentékeny ukrán-barát fordulatot jeleznek. Éppen csak az intézet saját idősorán belül kell értelmezni, ami a Publicus telefonos mintáinak - a „Népszava” fedőnév mögé rejtőző megrendelő által láthatólag felettébb nagy becsben tartott - tulajdonságai miatt másoknál mindig rózsásabb képet mutat. Ti. általában az ellenzék, és kiváltképpen az MSZP számára. (Fedőnév-ügyben több Népszavás újságírót is megkérdeztem az elmúlt évek során, hogy szerintük elképzelhető-e, hogy az ő lapjuk finanszírozna havonta milliós tételben közvélemény-kutatásokat, mint ahogy a Publicus posztok sejtetik, és egybehangzóan meglepődtek a feltételezésen. A kormánypárti megmondók viszont aligha emiatt árasztják a vitriolt az intézetre. Inkább az bánthatja őket, hogy a Publicus vezetője más ellenzéki üzeneteket szakértőként tolmácsoló médiaszereplőknél rendre több interakciót generál fészbúkon.)
Ábrám a tavaly novemberi adatokkal hasonlítja össze a most megjelent számokat, mert a választás előtt akkor publikált a Publicus utoljára az egyes ellenzéki pártokra vonatkozó számokat. Ne ragadjunk most le annál a vegytiszta álomvilágnál, hogy akkor nulla, és most is csak 3,4% volt náluk a Mi Hazánk támogatottsága az összes pártot választó megkérdezett között. Legyen a megrendelő baja, hogy ilyen adatokkal traktálják. Mi figyeljük inkább a tendenciát, ami meglehetősen konzisztens más intézetek számaival.[i]
Az ábra szerint a Momentum kivételével minden az LMP-nél nagyobb és 2022-ben közös listás párt visszaesett november óta. A Mi Hazánk és az MKKP szépen nőtt közben, a közös listát és az MMM-et spontán felemlegetők aránya pedig stagnált. A Fidesz pedig a nyári veszteségek ellenére most is négy százalékkal több, mint tavaly novemberben.
Pontosan ugyanezt mutatja egyébként az IDEA decemberi és augusztusi adatainak összehasonlítása is (ld. alább), leszámítva azt, hogy náluk a DK őrizte meg támogatottságát, és az ő kérdőíveikben nem választhatták a megkérdezettek a közös listát meg az MMM-et az írásos kérdés által megadott válaszalternatívák közül (a Publicus telefonon kérdez, pártlista nélkül, így ott spontán bemondhatnak olyan opciókat az embereket, amit az IDEA-nál nem. Augusztusban pl. egy százalék már Jakab Péter pártját emlegette, őket az "egyéb pártokat" jelző fehér rész tartalmazza az ábrákon).
Érdekes lenne más intézetektől is látni friss adatokat, főleg az idén év eleje óta tényleges véletlen-számos telefonos minta megkérdezésére törekvő Mediántól. Az Idea egy szerintem nem túl megbízható technológiával kutat, és lépten-nyomon a Demokratikus Koalícióval hozzák összefüggésbe kutatásaikat kritikusaik, pedig nem is ismert, hogy ki rendeli meg őket. Jó lenne ezért több forrásban is ellenőrizni, hogy van-e olyan ellenzéki párt, amelyik nem esett vissza tavaly ősz óta, és vajon melyik az. De most ilyen sovány a koszt, amivel be kell érnünk a tájékozódás során.
Összességében annyi látszik, hogy messze nem olyan népszerű már a Fidesz, mint a választás utáni hetekben, de azért még mindig jelentősebb a választói támogatottsága, mint tavaly ősszel, míg az ellenzéké kevesebb, még akkor is, ha odaszámítom az időközben megnövekedett Mi Hazánkot és Kutyapártot. Ez pedig konzisztens a nyári időközi választásokon kibontakozott képpel (ld. pl. egy pici kontextussal a fontosabb július 10-i, július 17-i, július 24-i, július 31-i, augusztus 7-i, augusztus 28-i, és szeptember 4-i eredményeket.)
Na erre kössenek máslit azok az ellenzéki politikusok, akik készülnek még valamire. Szerintem célszerű lenne újra átgondolni a focimezük színét, mert ezek az adatok nem sok jót ígérnek nekik. Erről a témáról itt olvashatja el friss kommentáromat.
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK:
[i] A két ábrában megjelenő számokat az összes megkérdezettre vonatkozó publikációkból
számoltam ki (ld. alább a táblázatot). 2021 novemberben a Publicus együtt mutatta az MSZP és a Párbeszéd
számait, azt most 2:1 arányban osztottam el a két párt között, mert más (IDEA,
Republikon, ZRI) intézetek adatai akkortájt meglehetősen konzisztensen ezt az
arányt mutatták. A Publicus nyílt kérdésénél a Márki-Zay féle MMM-et és a közös
listát emlegető válaszolók arányát ábrám összemossa, de a Publicus posztjai
szerint az előbbi 10, az utóbb 1-2 százalék.
A két ábrán a fehér csík az „egyéb pártok” támogatottságát
jelzik.