Frissítés, 2023. dec. 9. Posztom eredeti verziójában
nem számoltam azzal a lehetőséggel, hogy az LMP is önálló listát indíthat a fővárosi
közgyűlés választásán, ha a Fidesz megszavazza a Mi Hazánk törvényjavaslatát.
Most pótoltam ezt is, meg Vitézy Dávid jelöltségének eddig a sajtóban nem tárgyalt
kérdésere is kitértem itt:
EREDETI POSZT:
Csütörtökön kezdi el az országgyűlés a Mi Hazánk egy hete benyújtott választási törvényjavaslatának megvitatását. Vizsgáljuk hát meg, hogy miként befolyásolhatja a reform a fővárosi választás kimenetelét. Érdemes megkülönböztetni a fővárosi mandátummegoszlásra gyakorolt közvetlen, illetve a kerületi választásokra és a pártközi viszonyokra közvetve gyakorolt hatást. Utóbbiakról csak spekulálni lehet persze, de az első előrelátását is megnehezíti, hogy nem tudjuk, mi lesz a fővárosi szavazatmegoszlás jövő júniusban.
Vannak, akik azzal számolnak, hogy a jelenlegi választási rendszer mellett nőne a Karácsony Gergelyt támogató oldal mandátumelőnye a Fidesz előtt a budapesti közgyűlésben a jelenlegi, lényegében 18:15 felálláshoz képest, és ezt akadályozná meg a reform. A jelenlegi rendszer részletei kacifántosak, de a lényeg az, hogy a főpolgármester és a kerületi polgármesterek mellett kilenc kompenzációs listás mandátumot szerző képviselő alkotja a közgyűlést. A kompenzációs listákra nem szavazunk mi, állampolgárok. Azok a választásukat elvesztő kerületi polgármester-jelöltek szavazatai alapján jutnak mandátumhoz, elég nehezen követhető módon. Ebben a rendszerben a 2022-es választási eredmények alapján tényleg a mandátumszáma pici növekedésében reménykedhet Karácsony tábora még akkor is, ha szavazatelőnyük a Fidesz előtt 2019-hez képest csökkent a fővárosban. Ugyanis a 2022-es eredmények alapján billegőnek tűnő kerületekben többnyire a Fidesz irányvonala szerint szavazó polgármesterek vannak hivatalban, míg az ellenzéki polgármesterek zöme szilárdabb választói többséget érezhet maga mögött. Ha pedig több az ellenzéki polgármester a kerületekben, akkor nagyobb ugyanezen oldal várható többsége a fővárosi közgyűlésben.
Az alábbi ábra
azt mutatja be kerületről kerületre, hogy mennyivel volt nagyobb a legutóbbi
választáson közösen induló pártok szavazataránya a Fidesz-KDNP
szavazatarányánál a legutóbbi fővárosi és a parlamenti választáson. A római számok a budapesti kerületeket jelzik, a színük
pedig azt, hogy inkább a narancsos Fidesszel vagy a türkiz-szín logókkal
kampányoló Karácsony Gergellyel szavaz együtt a mostani polgármesterük a
fővárosi közgyűlésben. A vízszintes tengelyen olvashatjuk le a 2019-es
eredményeket (a kerületi képviselőtestületek választásán leadott szavazatok
alapján), a függőlegesen meg a 2022 áprilisiakat. Tehát a narancssárga római 17-es
szám elhelyezkedése az ábra bal oldalán azt mutatja, hogy a XVII. kerületben 2022-ben egy hajszállal több szavazatot
kapott az ellenzéki közös lista, mint a Fidesz, pedig a 2019-es önkormányzati
választáson még 13%-ot vertek a fideszes képviselőjelöltek az ellenzéki
jelöltekre a helyi képviselőtestület választásán, és a polgármestert is az ő pártjuk adja.
Az ellenzék számára kedvező változás történt a XVII. mellett még a XVI., V., XXI. és VII. kerületben is. A maradék tizennyolc kerületben viszont a Fidesznek kedvezett a 2019 és 2022 közti változás. A város egészében öt százalékkal csökkent a két oldal szavazataránya közti különbség, ami a Fidesz esélyeit növeli.
Ám az ellenzéki polgármesterek közül egyiknek a kerületében sem alakult ki fideszes relatív többség 2022 áprilisában. Sőt, billegővé is inkább csak az I., XVIII. és XV. kerület vált közülük a tavalyi eredmény szerint. 2022-ben sokkal több kerületben született viszonylag szoros (tehát a függőleges tengely nulla pontjához közeli) eredmény, mint 2019-ben (a vízszintes tengely nulla pontjához közel inkább csak az V., I., XXI. és XXIII. kerületet látjuk). De a szoros eredményt hozó („billegő”) kerületek között mindkét évben inkább narancssárgákat találunk. Ha esetleg megfakult ezekben egyik-másik polgármester személyes vonzerője, akkor magára vessen, mert a pártja helyi népszerűsége már aligha fogja megmenteni jövő júniusban.
Ha tehát marad a jelenlegi választási rendszer, akkor alighanem marad és talán-talán még nő is a 2019-ben megszerzett ellenzéki többség a fővárosi közgyűlésben.
A város egészében viszont csökkent azóta a Fidesz hátránya, és ennek alapján tényleg úgy tűnhet, hogy a Mi Hazánk javaslata, tehát a közvetlenül a fővárosi listákra leadott szavazatok arányos képviseletének visszahozatala (2014-ben ezt a Fideszt szüntette meg, saját érdekében), most a Fidesz helyzetén javítana. A 2019-es önkormányzati választáson a kerületi képviselőjelöltek szavazatai közt még 53:41, a 2022 áprilisi listás szavazáson már csak 48:41 volt a városon belül a közös listás, illetve fideszes szavazatok aránya. Azóta talán a Fidesz gyengült meg jobban a városban, de a Jobbik, Jakab és Márki-Zay Péter kiválása a várható ellenzéki szövetségből Budapesten ezt amúgy is ellensúlyozni fogja.
Mégsem egészen igaz, hogy maga az arányos rendszer kedvezne a Fidesznek. Egyrészt nem kedvez az senkinek, hiszen szavazatarányosan osztja el a mandátumokat – ezért igazságos. Másrészt meg a 2014 óta használt, a kerületi polgármesterek szavazataival buheráló választási rendszer eleve a Fideszre volt kimaxolva, és ezért a vereséget hozó 2019-es választáson is egész jól jártak vele. Ha a Mi Hazánk által javasolt módon zajlott volna akkor a választás, és a fideszes illetve ellenzéki fővárosi listák a kerületi testületek választásán induló jelöltjeik szavazatarányának megfelelő eredményt értek volna el (ami jogos feltevés), akkor a Fidesznek a 15 helyett csak 14 mandátum jutott volna a közgyűlésben, az ellenzékének meg eggyel több, mint a valóságban!
Azóta azonban változott a fővárosi szavazatok várható megoszlása az egyik tömbhöz sem tartozó pártok javára. Így pedig már úgyis módosulhat a közgyűlési többség, ha a fideszes és az ellenzéki főpolgi-vezette tábor mandátumarányai egymáshoz képest változatlanul maradnak – de csak akkor, ha egy arányos választási rendszert vezetnek be. Ugyanis a Mi Hazánk jogászait szembeszökően felülmúló kodifikációs rutinnal írt törvényjavaslat elfogadásának egyetlen biztosra vehető hatása az lesz, hogy esélyt ad kisebb pártoknak is az önálló mandátumszerzésre a fővárosi közgyűlésben. Ami rendjén is való, hiszen sok szavazat esik rájuk. A Kutyapárt már a 2022 áprilisi országgyűlési választáson is 5,2% listás szavazatot kapott Budapesten, a Mi Hazánk pedig 4,1%-ot. Azóta az országos közvélemény-kutatások szerint még erősödtek is mindketten, így a jelenlegi javaslatban szereplő 5%-os küszöb meglépése számukra aligha lesz probléma.
Nézzünk egy realisztikus (egy közelmúltbeli budapesti közvélemény-kutatással összhangban levő) példát arra, hogy ennek mi lesz a következménye. A példában a Jobbik, Jakab és Márki-Zay nélkül felálló egykori közös listások összesen úgy 40%, a Fidesz meg kb. 37% szavazatot szerez, és emellé bejön még 11% kutyapárti, hat Mi Hazánkos, és hat százalék egyéb szavazat. Arra nincs reális esély, hogy a fővárosi közgyűlési választáson önálló MSZP, LMP vagy Párbeszéd lista tűnne fel, hiszen ehhez még a jelenlegi törvényjavaslat szerint is 3-3 kerületben önálló, egypárti jelölésű polgármester-jelöltet kellene állítaniuk. A Momentummal viszont más a helyzet, úgyhogy számoljunk most kétféleképpen.
Ha egy ötpárti (tehát a Momentumot is tartalmazó) karácsonyista lista pont 40, a Fidesz 37, a Kutyapárt 11, a Mi Hazánk pedig hat százalék szavazatot kap, akkor 14, 13, 3 és 2 listás mandátumot szereznek a javaslatban szereplő d’Hondt szabályt követve. Tehát a főpolgármesterrel együtt is csak 15 mandátumot kapnának a karácsonyisták, és ezzel elveszne a közgyűlési többségük a 33 fős testületben. Ha a Momentum külön listán indulna, és megkapja a fent linkelt Medián kutatás által jelzett 14,5%-ot, a másik négy Karácsony-támogató párt közös lova pedig kap 25,5%-öt, akkor azzal öt illetve kilenc mandátumot kapnak majd, míg a többi pártok mandátumszáma marad 13, 3 és 2. Kevesebb lesz tehát a fideszes mandátum, mint a jelenlegi közgyűlésben, de Karácsony is búcsút mondhat a jelenlegi szűk többségének a közgyűlésben. A Momentum külön indulása esetén pedig még azt is harsoghatja majd a propaganda pár évig, hogy megnyerték a fővárosi listás szavazást is, hiszen a Fidesz-lista kapta a legtöbb szavazatot.
Ami ennél is izgalmasabb lehet, az a reform közvetett hatása a kerületi jelöltállításokra. Nem tudhatjuk, hogy a végső szavazáson, amire a jövő hétnél korábban nem fog sor kerülni, pontosan milyen módosított javaslat kerül majd az országgyűlés elé. A Mi Hazánk javaslata sem a 2014 előtti szabályhoz térne vissza, amikor még a kerületek felében kellett saját polgármester-jelöltet állítania egy pártnak vagy koalíciónak ahhoz, hogy fővárosi listát állíthasson. Az a szabály egyetlen közös listára szorítaná az ellenzéket, a Kutyapártot meg szpojlerkedésre kényszerítené olyan kerületekben, ahol maguktól nem indulnának el a polgármester-választáson, ám a fővárosi listaállítás érdekében Savköpő Menyét végül is bevállalná a feladatot. Ahogy fenti ábránk mutatta, 2022-ben elég sok kerületben volt olyan szoros a Fidesz és a közös listások versenye, hogy egy 5-10 százalékos kutyapárti jelölt megjelenése vagy hiánya abszolút perdöntő lehessen 2024-ben.
Ha viszont tényleg elég lesz három kerületi polgármesterjelölt egy fővárosi listához, akkor meg a Momentum számára lesz nagy a kísértés arra, hogy önálló budapesti listája érdekében Zugló mellett még két kerületben elálljon a DK-val való megegyezéstől. Két külön lista most lehet, hogy összességében kicsit jobb fővárosi listás eredményt hozna az egykori közös listásoknak, mint egy (2021-ben nem ezt mutatták a közvélemény-kutatások, de azóta nagyot változott az összefogás megítélése), ám hozzásegítheti a Fideszt a nagy veszélyben levő csepeli és a budafoki polgármesteri posztjai megtartásához, ha ott kétfelé szavaz a karácsonyista blokk.
Hogy a kormánypárt ebből a menüből melyiket választja ki jövő júniusra, azt még nem tudjuk, és nyilván rontja a mostani javaslat fogadtatását, hogy láthatólag máshonnan fújta a Mi Hazánkhoz a reformjavaslatot a passzátszél. Ettől még a jelenlegi, inkább többségi jellegű (tehát a választók akaratát eltorzítva tükröző) és valószínűleg alkotmányellenes (erre ld. még itt) fővárosi választási szabályokat a közgyűlés közvetlen, és arányos képviseleten alapuló választására lecserélni szerintem tök helyes – vagy legalábbis az lenne, ha tartósnak igérkezne a reform. Erre persze semmi garancia nincs, hiszen a választási főszabály nálunk most láthatólag az, hogy pár hónappal az aktuális választás előtt dönti el a Fidesz, hogy mi legyen azon a választási rendszer, és ezért arányos képviselet alighanem csak addig és ott lesz, ahol ők vannak kisebbségben. Egy állandóan ugyanannak az oldalnak az igényeihez szabott választási rendszer meg akkor se igazságos, amikor éppen a csinosabbik arcát mutatja.
Érdemes végül rámutatni arra, hogy a parlament fideszes vezetése milyen előzékenyen vette a Mi Hazánk javaslatát a parlament napirendjére ahhoz képest, hogy 2016 táján az Együtt, 2017 őszén pedig nyolc ellenzéki párt közös (a Közös Ország Mozgalom által koordinált) részletes választási törvényjavaslatát soha nem engedte a parlament napirendjére kerülni. Igaz, azokat a javaslatokat nem támogatták a Mi Hazánkos képviselők és akkori pártjuk. Pedig azok pont egy olyan német-típusú és arányos választási rendszert irányoztak elő, mint amit az a Mi Hazánkos határozati javaslat sürget, amit most csütörtökön szintén tárgyalni fog a parlament. Sőt, 2018 őszén már Mi Hazánkos képviselőként sem mutattak érdeklődést a kérdés iránt, amikor a 2017-es javaslatot a német mintájú arányos választási rendszer bevezetésére újra benyújtotta külön-külön az MSZP és a DK is. Drukkolni fogok, hogy innentől kezdve most már ők is mindig az arányos választási rendszert támogatók táborát erősítsék a magyar parlamentben, ne csak akkor, amikor a parlamenti többségnek ez láthatólag kapóra jön.
UTÓSZÓ (2023. december 13.): A törvényjavaslatot végül egyedül a Fidesz és az általuk a választási szabályok kijátszásával a parlamentbe jutatott KDNP szavazta meg a parlamentben, a Mi Hazánk tartózkodott (persze mindig is kérdéses volt, hogy tőlük származott-e a javaslat, amit ők november 21-én nyújtottak be, ám aminek elfogadását már november 5-én is igen valószínűnek mondta egy a Fidesztől nem túl távoli sajtótermék újságírója az ATV-n). A szavazás után a fenti előzetes elemzésemmel egybehangzó értékelések jelentek meg várható hatásról a 24.hu-n és a HVG-n. Az utóbbi mintha kifejezetten hivatkozna is a posztomra, csak éppen nem linkeli vagy nevezi meg forrását. A Választási Földrajz blog szintén dec. 13-án más számokkal kalkulált, mint én, így nekik picit más eredmény jött ki. Én leginkább annak örülök most egyébként, hogy nem kell utólag szabadkoznom amiatt, hogy posztomban NEM említettem meg azt a népszerű ellenzéki elméletet, hogy esetleg a közvetlen főpolgármester-választás eltörlése is előkerülhet majd a módosító javaslatokban. A kontextus és a javaslat szövege alapján elképzelhetetlennek tartottam ezt a lehetőséget, de azért kicsit tartottam attól, hogy a főpolgármester csak jobban tudja nálam, hogy mit tervezhet a Fidesz, és ha igaza lesz a találgatásának, akkor én bizonyulok naív elemzőnek utólag. Ezért most megkönnyebbültem amiatt, hogy egyelőre nem került elő a közvetlen polgármester-választások eltörlésének javaslata semmilyen formában. Úgy látom ugyanis, hogy a polgármester-választás jogát annyira megszerette népünk, hogy nagyon hitehagyottá tenné a demokrácia lehetőségeivel kapcsolatban az, ha ezt is elvesztené.
(2023. dec. 19.): Vitézy Dávid jelöltségével kapcsolatban is változott ez-az időközben. A közgyűlési választási esélyekkel kapcsolatos legfrissebb számításaimat most már itt találja meg.