A szakértő szerint jellemzően 2-5%-kal változtathatja meg a szavazati arányokat a külföldi beavatkozás, de nálunk már beépülhetett ez a közvélemény-kutatási számokba

Szerző: Bor Alexander, a CEU Demokrácia Intézetének kutatója

Összefoglaló:

Soha nem volt annyi szó a közbeszédben külföldi választási befolyásolásokról, mint az elmúlt hetekben. Okkal, hiszen a 16 év után megingó Fidesz-kormány hatalmon maradásához komoly nagyhatalmi érdekek fűződnek. De hogyan néznek ki az ilyen befolyásolások, és mit tudnak reálisan elérni? A téma egyik vezető nemzetközi kutatóját, Dov H. Levinnel, a Hongkongi Egyetem docensét kérdeztem meg erről. Könyvét a témáról az amerikai politikatudományi társaság rangos díjjal jutalmazta, és a kiadó Oxford University Press oldalán is olvashatják.

Befolyásolások Magyarországon

Bár a választási befolyásolást példátlan eseménynek szokás beállítani, a valóságban korántsem kivételes jelenség. Levin szerint 1946 és 2014 között a világ összes versengő választása közül minden nyolcadikat bizonyíthatóan befolyásolt az általa vizsgált két nagyhatalom egyike, az Egyesült Államok vagy Oroszország (korábban: Szovjetunió). A befolyásolás Magyarországon sem új keletű dolog. Az idei legalább a harmadik olyan választás a rendszerváltás óta, amelyet befolyásol Oroszország. Igaz a korábbi esetekben, 2010-ben és 2014-ben a Fidesz ellenében történt titkos beavatkozás, még ha nem is lépett fel ellene a kormánypárt olyan hevesen, mint ami esetleg indokolt lett volna. Ezek nyomán éli Moszkvában nyugdíjas éveit Kovács “KGBéla” egykori Jobbikos politikus.

Levin definíciója szerint a választási befolyásolás egy külföldi hatalom szándékos és költséges kísérlete arra, hogy egy jelöltet segítsen egy másik ország választásán. Fontos, hogy a befolyásolás nem csak titkos művelet lehet, hanem a kampányra időzített nyilvános diplomáciai gesztus, gazdasági kedvezmény vagy látványos politikai támogatás is. Levin szerint az idei magyar választásokba Moszkva mellett Washington is nyíltan beavatkozik. “Egyértelmű, vitathatatlan bizonyítéka a befolyásolásnak” az, hogy Vlagyimir Putyin a kampányhajrában enged el két kárpátaljai hadifoglyot, és hogy a “változatlan politikától” teszi függővé a zavartalan földgázszállítást. Ugyanígy, egyértelmű befolyásolás Donald Trump Orbán melletti kiállása, az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alóli egy évre szóló mentesség biztosítása, Marco Rubio külügyminiszter budapesti látogatása, és az amerikai-magyar nukleáris megállapodás.

Levin kutatásainak egyik meglepő tanulsága, hogy az ilyen nyílt befolyásolások általában hatékonyabbak, mint a titkos akciók. A titkos műveletek méretét, elérését jelentősen korlátozza, hogy leplezni kell a beavatkozás tényét. Nehéz úgy ezreket elérni és milliókat elkölteni, hogy ne kerüljön veszélybe a művelet titkossága. Egy nyílt befolyásolás esetén nincsenek ilyen korlátok, annyi pénzt és energiát áldoz a befolyásoló amennyit nem szégyell, és a befolyásolás célpontja is sokkal szabadabban használja fel a nagyhatalmi gesztusokat kampányában – gondoljunk csak a DPK-gyűlésen szereplő hadifoglyokra, vagy a sokat emlegetett (bár Trump által kétségbe vont) amerikai gazdasági védőpajzsra.

Kettőn áll a vásár

Levin kutatásainak másik fontos tézise, hogy választásokat befolyásolni csak a fogadó féllel közösen lehet. Nem elég, ha egy állam úgy ítéli meg, hogy egyik vagy másik jelölt győzelme egyértelműen előnyösebb lenne számára, ahhoz, hogy be tudjon avatkozni, muszáj összejátszania az adott féllel. Ennek kulcsa a helyismeret: hiába van egy országnak óriási gazdasági, katonai, titkosszolgálati ereje, nehéz az adott társadalom és választási dinamika pontos ismerete nélkül hatékonyan befolyásolni a választókat. Kérdésemre Levin nagyon valószerűtlennek minősítette azt a felvetést, hogy az orosz állami szervek kellően jól ismernék a magyar politikai helyzetet és társadalmat ahhoz, hogy a Fidesz aktív közreműködése nélkül avatkozzanak be.

Levin szerint hajlamosak vagyunk túldimenzionálni az orosz állami szervek kompetenciáját (ők maguk meg talán még inkább, ha igaz az, hogy önmerényletet javasoltak Orbánnak). Hiába az USA Oroszország legnagyobb ellensége immár 80 éve, az amerikai befolyásolási kísérletek kapcsán kiderült, hogy a putyini rezsim fontos döntéshozói meglepően felszínes tudással bírnak az amerikai belpolitikáról, például rendszeresen a House of Cards (Kártyavár) c. tévésorozatra hivatkoznak forrásként. De az amerikai tapasztalat is hasonló: Washington még hét év megszállás és egy általuk levezényelt rendszerváltás után sem tudott Japánban helyi partner nélkül eligazodni. Nem reális, hogy Magyarországon Moszkvának jobbak lennének az esélyei. (Ezek szerint Szíjjártó Péter szakirodalmi tájékozottságát dicsérheti, hogy a pozsonyi szövetséges nyílt beavatkozásra vonatkozó kérelmét tolmácsolta Lavrov orosz külügyminiszternek a 2020-as szlovák választás előtt. Igaz, a magyar határon keresztül a 2023-as választások előtt váratlanul Szlovákiába érkező illegális migránsok kapcsán már inkább egy titkos, bár Robert Ficoval egyeztetett beavatkozás gyanúja merült fel.)

Mekkora hatás várható?

Nagyon nehéz megmondani, hogy mi történt volna egy választáson egy olyan alternatív univerzumban, amiben a befolyásolás nem történik meg. Levin statisztikai módszerekkel hasonlít össze olyan befolyásolt és befolyásolatlan választásokat, ahol a gazdasági és politikai környezet egyébként nagyon hasonló. Számításai szerint a nyíltan befolyásolt választásokon átlagosan 5% ponttal, a titokban befolyásolt választásokon pedig 2% ponttal jobb eredményt ér el a külföldről támogatott jelölt. Mivel mindkét fél abban érdekelt, hogy csak szoros választásokon történjen beavatkozás, Levin szerint ezeknek gyakran döntő hatásuk van a választások kimenetelére.

Érdemes mégis szkeptikusan kezelnünk azokat az állításokat, amik szerint a külföldi befolyásolás döntheti el a 2026-os magyar választást. Először is, a nyílt befolyásolások hatásai vélhetően már beépültek a Fidesz támogatottságába. Azok, akiknek fontos Trump és Amerika barátsága, már értesültek erről a Fidesz kampányából, és eszerint alakították pártpreferenciájukat. Egy újabb amerikai beavatkozás esetén, például egy személyes Trump vizitnél, az a kérdés, hogy hány újabb embert befolyásolna ez. Levin szerint kétséges, hogy ez a választók számottevő része.

Másrészről, nem világos, hogy a Fidesz által dominált, és álhírektől terhes magyar sajtóban milyen változást tudna hozni pár orosz manipulátor. Hiába írta meg a Financial Times, hogy a titkos orosz művelet “Orbánt a legerősebb barátokkal rendelkező komoly vezetőként, míg fő riválisát, Magyar Pétert Brüsszel bábjaként … állítaná szembe” – valójában csak a Fidesz untig ismert kommunikációs paneljeit ismételték meg. Ez összecseng azzal a levini állítással, hogy a befolyásolónak ritkán vannak jobb ötletei, mint pártfogoltjának, de egyben rá is világít, hogy egy ennyire egyenlőtlen választási versenyben, mint a miénk, aligha jelent érdemi segítséget néhány extra millió rubel vagy technikai kérdésekben járatos szakember.

Ráadásul a befolyásolásnak komoly kockázatai is vannak, különösen, ha titkosnak szánják őket, de kitudódnak. Az emberek általában nem szeretik, ha manipulálják őket, különösen akkor nem, ha ezt olyan szereplők teszik, akiket eleve nem kedvelnek. Oroszország pedig még mindig kifejezetten népszerűtlen Magyarországon. És fontos az is, hogy a magyar társadalmat nem érné váratlanul egy nagyobb beavatkozási kísérlet. Magyar Péter hónapok óta készíti fel ennek lehetőségére a választóit, és sokat foglalkoznak a kérdéssel civilek, újságírók is. Egy ilyen környezetben bármilyen szokatlan esemény rögtön a kormányra terelné a gyanút.

Ugyanezen okokból, Levin szinte elképzelhetetlennek tartja, hogy Orbán támogatna egy hamiszászlós katonai műveletet a választások előtt. Állítása szerint egy ilyen akció túl kockázatos: kiszámíthatatlan, hogyan reagálna rá a társadalom, és túl nagy a lebukás esélye. Emiatt nincs ismert példa arra, hogy hivatalban lévő politikusok a kampányban szándékosan hamiszászlós műveletet hajtsanak végre.

Levin fő tanulsága tehát, hogy a választási beavatkozás sokszor nyíltabb, hétköznapibb és politikailag elfogadottabb formában történik, mint hisszük, és csak akkor lesz kevésbé vonzó eszköz, ha a választók ezt mindkét oldalon kategorikusan elutasítják és büntetik.

A Vox Populi oldal állandóan frissülő választási előrejelzését, a közvélemény-kutatási eredményekre épülő választókerületi és mandátumbecslésekkel itt találja meg.