Hónapok óta stagnál a Fidesz és Orbán Viktor népszerűsége, viszont érdemben visszaesett az ellenzék támogatottsága decemberhez képest a Nézőpont Intézet ma megjelent adatai szerint. Az összes intézetek megjelent adatait összegző ábrámban látható trendvonalak szerint most kb. 3,1 százalék lehet a közösen induló ellenzéki pártok előnye a Fidesz előtt a belföldi szavazatok között. Ilyen belföldi szavazatmegoszlás mellett 102 mandátumos Fidesz többség keletkezne az új parlamentben (miközben az ellenzéknek jutna a maradék 97). Ebben már benne van a levélszavazatok becsült hatása, de még növekedhet a szám egy-két nemzetiségi képviselőként mandátumot szerző, de valójában mindig a Fidesszel szavazó képviselővel. (A számítások módszerét és feltevéseit itt írtam le részletesen.)
Az elmúlt hetekre vonatkozó összes adatok mozgóátlagát mutató saját ábrám szerint a Nézőpont mai posztja nyomán rögvest egy százalék alá esett vissza az ellenzék előnye a Fidesz előtt az összes pártot választani tudó megkérdezett között. (Utóbbiak aránya egyebkent most már közel 73 százalék a közvélemény-kutatások átlagában, ami hazai viszonylatban rendkívül magas, alighanem közel harmincéves rekord, és igencsak magas 2022-es részvételt vetít előre.) Ez a mozgóátlag nagyon kedvező a Fideszre nézve, hiszen ez már 109:90 Fidesz-ellenzék mandátumarányt jelentene a parlamentben (ez megint a levélszavazatokkal együtt, de a nemzetiségi képviselők és különösebb szavazatszámlálási meg szelektív szavazómozgósítási meglepetések nélkül értendő).
Ám a mozgóátlag Fideszre mosolygó értéke most csak annak a következménye, hogy a Nézőpont kicsit mindig rendhagyó számsora mellett csupán Republikon és Závecz RI adatok jelentek meg az utóbbi három hétről (a részletes adatforrásokra ld. a poszt végén a linkeket). A trendvonalakat mutató összegzés (lásd feljebb, az első ábrában) szerint a Fidesz támogatottsága valójában stagnál, és összességében most is kb. 3,1 százalék a közös listát tervező ellenzéki pártok előnye. A trendvonal aktuális értéke azért különbözik a mozgóátlagétól, mert több adatot vesz figyelembe, az adatfelvételek pontos időpontját tükröző súlyokkal. Ezért a trendvonal kicsit az események mögött kullog, amikor hirtelen valami nagy fordulat van, de egyébként meg megbízhatóbb, robusztusabb, realisztikusabb a mozgóátlagnál.
Nem kell már aggódni, hogy miként kérdeznek
Annak továbbra sincs igazi jelentősége, hogy – a Nézőpont módjára – egy közös ellenzéki listát feltételező kérdéssel mérik a pártok támogatottságát az intézetek, vagy – miként a Republikon – csak az egyes konkrét ellenzéki pártokat nevezhetik meg a válaszadók. A mindkét típusú kérdést feltevő vizsgálatok adatai ugyanis azt mutatják, hogy az ellenzéki közös lista emlegetése mindkét oldal támogatottságát megnöveli egy picit, és a kettő közti verseny képét nem befolyásolja érdemben.
Van még rengeteg Nézőpontos meg Századvéges adatfelvétel az év első harmadából (meg egy vagy két Mediános meg Publicusos is), aminek az adatai eddig még nem jelentek meg a nyilvánosságban. Korábbi posztjaim (pl. ez) adnak támpontot arra, hogy ezek publikálása miként befolyásolhatná a szemünk elé táruló összképet. Arról pedig itt olvashat, hogy miért nem érdemes figyelembe venni a legutóbbi választás óta elindult új közvélemény-kutatók eredményeit, és hogy arra sem kell számítani, hogy a levélszavazatok váratlanul nagy száma vagy a Nemzeti Választási Irodának a választási eredményeket összegző szoftverje okoz majd valami meglepetést.
Egy nézőpont rejtélyei
Érdemes elgondolkodni a Nézőpont Intézet ma nyilvánosságra hozott adatainak a részletein is. Most először februári - sajnos nem írják meg, hogy melyik februári hétre vonatkozó - adatokkal is kiegészítették az idősorukat. Ebből már látható, hogy az ellenzék támogatottsága náluk tavaly december óta lépésről-lépésre, de mostanra már hat százalékkal lejjebb ment a teljes népességben. Eközben a Fidesz 40% körül (hibahatáron belül) ingadozik: decemberhez képest most éppen két százalékkal lentebb, márciushoz képest kettővel feljebb van.
A biztos szavazók között ugyanakkor a Nézőpont adatai szerint teljesen változatlan a helyzet decemberhez képest. A márciusban publikált egyetlen adatukhoz képest meg még csökkent is a Fidesz előnye egy százalékkal. Mindjárt kitérek rá, hogy miként lehetséges ez?
De mindenekelőtt azt kell látni, hogy akkor igaz a Nézőpont mai „Nőtt a Fidesz előnye” szalagcíme, amit a Magyar Nemzetből minden bizonnyal átvesz majd megannyi megyei lap is, ha az ún. "biztos szavazók" adatai a parlamenti választás tekintetében nem mérvadóak, és az "összes pártválasztók" válaszai mutatják meg jobban, hogy miként festene egy most hétvégi választási eredménye. Szerintem ez a helyzet, de egzakt bizonyíték erre nincs és nem is lehet. Abban viszont szinte biztosan téved a Nézőpont elemzése, hogy az oltási kampánnyal és a miniszterelnök ezzel kiérdemelt személyes népszerűségével magyarázza a Fidesznek kedvező trendet (amiről korában a Závecz RI egyes posztjai is beszámoltak, más intézetek viszont még nem tapasztalták). Ennek ugyanis a most megjelent Nézőpont adatok is ellent mondanak, hiszen mai cikkükből is kiderül, hogy a Fidesz támogatottsága mellett Orbán Viktor népszerűsége is változatlan mind a novemberi, mind pedig a januári Nézőpont adathoz képest (más hónapok adatait meg nem mutatták be).
Szóval miért is mondanak egymásnak ellent a Nézőpontnak a teljes népességre, illetve a „legvalószínűbb listás eredményre” vonatkozó adatai? Az ő szóhasználatukban az utóbbi az ún. „biztos szavazó pártválasztók” válaszmegoszlásait jelentik, tehát azon megkérdezettekét, akik egyrészt azt mondták, hogy biztosan szavaznának egy most hétvégi parlamenti választáson, másrészt meg ki is választották valamelyik pártlista nevét az előre megadott válaszalternatívák közül.
Talán arról lehet szó, hogy az ellenzék csak a leggyengébb elkötelezettségű szavazók körében vesztett terett a decemberi Nézőpontos adatokhoz képest. Ez megmagyarázná, hogy a trendek tekintetében annyira ellentmondóak a Nézőpont adatai a teljes népesség, illetve a biztos szavazók közt. Az azonban egy hosszabb kitérőt igényel, hogy ennek bizonyítékát is megtaláljuk az erős állításokban gazdag, de idősorokban szegény Nézőpontos posztok adataiban.
A mai posztjuk ugyanis nem árulja el, hogy a biztos szavazók közt mi volt a márciusi helyzet, és azt sem, hogy vajon melyik márciusi adatfelvételre hivatkoznak a teljes népesség tekintetében. (Legalább hetente egy Nézőpontos felvétel készült márciusban, ezt az oltási hajlandóságos adatsoraikbból tudjuk, és nyilván mindegyikben volt pártpreferencia kérdés is, mert weboldaluk posztjai az utóbbi hetek szinte mindegyikére bemutattak ilyen bontás szerinti véleménymegoszlásokat valamilyen kérdésről.) Márciusban pártpreferencia (melyik listára szavazna) megoszlásokat viszont csak a hónap eleji vizsgálatukból mutattak be. Hogy áprilisból meg miért a hónap végi adatot publikálták (mást nem), az az ő titkuk.
Mivel szinte mindig propagandaszöveges tálalásban jönnek a Nézőpontos közlemények, ezért logikus lenne a feltevés, hogy mindig a propagandavonalhoz legjobban illeszkedő adatot közlik. De ez egyáltalán nem biztos, meg aztán nem is lenne nagyon okos a részükről (hiszen akkor a legközelebbi alkalommal meg nagyon magas lesz az előző havi viszonyítási alap, és akkor ahhoz képest a propagandavonalat cáfoló trend jelenne meg a kimazsolázott számokban). Úgyhogy én nem kérdőjelezném meg a ma megjelent adatok hitelességét.
A korábban is publikus március 8-9-i Nézőpont vizsgálatban pedig tényleg 38-37 volt a Fidesz-ellenzék állás a teljes népességben, tehát bizonyára erre hivatkoznak a ma megjelent idősorban is. A biztos szavazók közt ugyanebben a márciusi vizsgálatban 53:44 volt az állás. A most bemutatott április végi 51:43-as adatpár – ami, mint fentebb láttuk, a teljes népességben szépen növekvő Fidesz előny mellett született - tehát csökkenő Fidesz előnyt mutat. Ez csak úgy jöhetett ki, ha az elmúlt hetekben csökkent a Fidesz, megnőtt az ellenzék, és drámaian felment az egyéb pártok szavazóinak részvételi hajlandósága (legalábbis a Nézőpont vizsgálataiban). Az egyéb pártok érintő furcsaságot én nem venném túl komolyan, mert nem valószínű egy ilyen drámai változás akkor, amikor a Kutyapártról meg a Mi Hazánkról alig lehetett hallani. A kis számok miatt pedig esetleg tényleg előfordulhat egy ilyen délibáb az adatokban, szóval tiszta időpocséklás lenne arról spekulálni, hogy mi okozhatja ezt a kilengést a Nézőpontnál. Ahhoz pedig kevés a megjelent információ, hogy megállapíthassuk, hibahatáron belül vagy kívül csökkent a Fidesz, és nőtt az ellenzék szavazóinak részvételi hajlandósága december óta.
Én inkább azt gyanítom a Nézőpont adatai alapján, hogy az ellenzék visszaesett a kevésbé elkötelezett szavazók közt (pl. mert elpárolgott a tavaly őszi nagy felbuzdulás, hogy na majd a közös listával milyen jól megy majd nekik, vagy az őszi időszakban megszokottnál kevésbé voltak meggyőzőek az utóbbi hetek kormánykritikus üzenetei). Emiatt pedig a maradék ellenzéki szavazók közt most többen vannak a „biztos szavazók”, mint decemberben. De nem azért, minta nőtt volna a részvételi kedvük. Hanem mert a teljes népességben visszaesett az ellenzék, a biztos szavazók között viszont nem.
Mások is azt mérik-e, mint a Nézőpont?
Az ellenzék visszaesésére utaló trendet eddig csak a Nézőpont adataiban láthattunk. A Republikon és a Závecz RI szerint december és április eleje között hajszállal, míg az IDEA csak az online népességre kiterjedő vizsgálataiban kifejezetten nagyon nőtt az ellenzék előnye a Fidesz előtt. A Publicusnál meg nem volt változás, igaz, ők február óta, a Medián és a Századvég pedig december óta nem közöltek friss adatokat.
Az viszont igaz, hogy az utóbbi kettő adatai korábban inkább a Nézőpont adataival csengtek egybe a verseny állása tekintetében. Ezért előfordulhatnak itt még meglepetések, és nem kell lebecsülni a kormányzati megrendelésre dolgozó szakemberek képességeit csak azért, mert olyan sok propagandaszöveget adnak ki. Az is lehet, hogy náluk azért látszik jobban, hogy mi történik éppen a politikailag kevésbé elkötelezett és aktív polgárok között, mert nekik több ilyen polgártól sikerül választ kapniuk a várható szavazatukra vonatkozó kérdésnél. Amint az alábbi ábra is mutatja, a Nézőpont vizsgálataiban (meg a Mediánnál és a Századvégnél) különösen magas a pártot választó megkérdezettek aránya. Előfordulhat tehát, hogy helyesen látnak valami olyasmit, amit a többi intézet még nem.
A Vox Populi blog legutóbbi részletes elemzését az egyes pártok és közvélemény-kutatók trendadatairól és az összegzés során felmerülő technikai problémákról itt találja meg:
Mandátumbecslésünk feltevéseiről és különböző szavazatmegoszlások mellett adódó eredményiről itt olvashat:
Az ábrákban megjelenő adatokat és az ezekkel kapcsolatos technikai információkat itt találja meg. A nagyobbik Excel állományban találja meg az eredeti források internetes elérhetőségét, és a bennük megjelent adatokat intézet, módszertan, és adatfelvételi dátumok szerint, kiegészülve az esetleg más forrásokból szerzett plusz információkkal.