Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ma reggel megkapta azt az öt percet a közmédiában, ami ott négyévente egyszer megilleti, hogy saját hangján, vágatlanul megszólalhasson. Ebből is láthatjuk, hogy napokon belül igazi választási verseny lesz Magyarországon. Választási közvélemény-kutatás azonban ma reggel sem jelent meg, ami furcsának tűnhet így a kampányhajrá felé közeledve. Hadd magyarázzam el, hogy tájékozott olvasóként mit érdemes tudnia erről a témáról.
Továbbra is a Medián, a Publicus és a Republikon február második felére vonatkozó adatai a legfrissebb választói preferencia vizsgálatot, amelynek adatai megjelentek a sajtóban. Ezekre is kiterjedő összefoglalómat a közvélemény-kutatások állásáról, trendekről, az intézetek közötti adatkülönbségekről, és a számításainkban használt módszerekről itt olvashatja, itt meg a mandátumbecslésem részleteit. Az ábrákban megjelenő nyers adatok és technikai információk pedig ide kerülnek fel hiánytalanul. Ha viszont egy igazán egyszerű, naprakész és könnyen áttekinthető összegzést keres az összes megjelent közvélemény-kutatásról, akkor azt a 444 állandó rovatában találja meg (az itt mellékelt ábra is azokhoz hasonló módon készült).
A mindenkori adatok értelmezéséhez fontos tudni, hogy a valóban releváns statisztikai hibahatárok sokszorosai annak a ±3 százalék körüli számnak, amiról szinte mindig olvashat a közvélemény-kutatásokról szóló (e tekintetben rendkívül félrevezető) sajtóanyagokban. A sokféle mandátumbecslés közti eltérések pedig szintén nem a butaság, hanem valódi bizonytalanság eredményei (erről rövidesen posztolunk majd itt is). Ezért most éppen egy fényes ellenzéki győzelemtől kezdve egy újabb Fideszes kétharmadig minden benne van még a pakliban.
Akár már ma is megjelenhet friss adat a Závecz RI-től és az IDEA-tól, mivel ők általában a hónap elején gyűjtik havi rendszerességgel posztolt vizsgálataikat. Az előbbi többnyire egy keddi vagy szerdai kora délután szokott előállni egy sajtóközleménnyel, az utóbbi meg teljesen esetleges napokon és inkább a délelőtti órákban. A mérvadó ZRI adatokból mindig a hvg-24.hu-telex háromszögben jelennek meg az első híradások, az IDEA-s adatokról a 24.hu szokott a többieknél előbb beszámolni.
Sokszor sajnos látszólagos (a mintavételi hibából eredő) ingadozásokat indokolatlanul túlinterpretáló főcímekkel jelennek meg ezek a vizsgálatok. Ezeket a főcímeket meg az adatokhoz fűzött újságírói narratívákat az ép politikai ész megőrzése érdekében jobb figyelmen kívül kell hagyni: várja meg inkább a Vox Populi Facebook oldalán megjelenő rövid összegzést, ha azt akarja tudni, mi a valódi változás a véletlen és az intézetek közötti különbségek csapongásán felül. (De ha ma pl. napközben jönnek ki friss adatok, akkor egyéb elfoglaltságok miatt jó eséllyel csak holnap reggel tudom majd beilleszteni őket az összes nyilvános kutatást tartalmazó idősorokba.)
A Medián a nyomtatott HVG-ben, a Publicus a saját weboldalán és a Népszavában szokott – előre meg nem jósolható időpontokban – választási közvélemény-kutatási adatokkal megjelenni. A kormánypárti Nézőpont minden héten csinál legalább egy-két kutatást, ezekből általában havonta egyet választanak ki arra, hogy annak apropóján a weboldalukon és a Magyar Nemzetben írjanak egy posztot a választói preferenciák állásáról, Idén január óta azonban ezek már annyira titokzatos becslési eljárással képzett számsorok, hogy talán helyesebb lenne szmájlikkal pántlikázott „szakértői becslésként”, mint tényleges adatként beszélni róluk.
A Publicusra szintén jellemző az, hogy sok kutatást végez („a Népszava megbízásából”, ahogy hozzá szokták fűzni) és kb. másfél éve teljesen esetlegessé vált az, hogy ezek közül éppen melyik jelenik meg a nyilvánosságban. Ráadásul számítási hibák is becsúsztak a posztjaikba, nem is egyszer. A Medián viszont tényleg olyan rendszertelenül végez országos kutatásokat, mint ahogy azt a HVG-s megjelenések alapján gondolhatnánk, bár egyszer-egyszer előfordult már velük, hogy nem hoztak nyilvánosságra egy-egy elkészült adatsort. A Republikonra 2020 ősz óta ennek az ellentétje jellemző inkább, ők tiszteletreméltó rendszereséggel tesznek ki havi adatokat a telex.hu oldalon (ott is volt pár számszaki hiba eleinte, amiért tudtommal a lap grafikusa volt a felelős), csak azt nem árulják el, hogy ki a megrendelő.
Szórványosan előfordul még az, hogy valamilyen más intézet nevében is megjelenik egy-egy adatsor. Kormánypárti oldalon a Századvég, az Alapjogokért Központ, illetve az ebben meg ebben a leleplező cikkben emlegetett cégek aktívak ebben, kevéssé titkolt ellenzéki színekben pedig a Civitas, aminek a munkáját ennek a posztnak a második felében értékeltem. Főleg így a választások közeledtével ezeket célszerű teljesen figyelmen kívül hagyni.
Az IDEA-Medián-Nézőpont-Publicus-Republikon-Závecz soron kívül ugyanis nincs olyan intézet, amelyiktől kellő rendszerességgel jelentek volna meg az elmúlt években adatok ahhoz, hogy értelmezni lehessen azt, hogy mit jelent az, ha mondjuk tizenöt százalékos fideszes, vagy éppen nyolc százalékos ellenzéki vezetésről, netán az egeket ostromló Mi Hazánkról vagy Kutyapártról számol be egy állítólagos kutatás. Aki nem vitte vásárra a bőrét a megelőző választásokon, vagy azóta jobbára hallgatott, az lehet, hogy jól mér, és lehet, hogy szavahihető, de az adatait nem lehet értelmesen beilleszteni egy mérvadó összképbe a közvélemény-kutatások állásáról.
Mérni ugyanis sokféleképpen lehet, és senki nem tudja, melyik módszer a legcélravezetőbb. A különféle intézetek eredményei között pedig már csak ezért is hatalmas különbségek vannak, amelyeket időnként nyilvánvalóan propaganda célzattal használnak fel. Ebben néha a magát közvélemény-kutató intézetként leíró adatgyűjtő is partner, de néha egyszerűen csak nem tudta megakadályozni egy valódi közvélemény-kutató, hogy egy megrendelő saját szájíze szerint szivárogtasson adatokat az ilyen "információk" kritikátlan átvételére kész újságíróknak. Ezért az olyan közléseket, amihez nem teszi oda a saját márkanevét egy a választói preferenciák alakulásáról rendszeresen beszámoló intézet, akkor sem érdemes komolyan venni, ha amúgy hiteles portálon jelenik meg.