Tíz nappal megszületése után tízmillió megtekintést mutat a YouTube számlálója Majka bindzsisztánozó videója alatt, de vajon hány ember látta, figyelembe véve a repetázókat és a lejátszást gyorsan megszakítókat, na meg azokat, akik másokkal együtt nézték meg? Itt a válasz: egy friss kutatás szerint már a január 17-i megjelenése utáni első héten is a felnőttek kétharmada hallotta a dalt. (FRISS, február 5: egy egy héttel később elkezdett és kettővel később befejezett kutatásban már 75 százalék állította ezt, ami konzisztens azzal, hogy addigra a megtekintések száma is nőtt tizegynéhány százalékkal.)
Kétszer annyi nézőnek tetszett, amit látott, mint ahánynak nem (lásd a következő ábrát). Ezáltal hajszállal már le is hagyta a zenemű kedvelőinek száma Orbán Viktor legutóbb nyilvánosságra került 40 százalékos népszerűségét (amit 100%-is ismertség mellett hozott, míg a videó 21+43=64 százalékos kedveltsége a 66%-os ismertségen belül értendő, tehát a teljes népesség 42%-ának tetszését jelenti). Orbán népszerűségét persze nem "tetszik-nem tetszik" kérdéssel mérte a Medián, hanem hogy kit szeretnénk magas politikai hivatalban látni, és az utóbbi kérdésre adott válaszok könnyebben váltódnak szavazatokká, mint Majka YouTube megtekintései. De az is igaz, hogy nem a "Csurran, cseppennel" kell majd megmérkőznie a Fidesznek a következő választáson, hanem, hacsak addig nem jön közbe valami, Magyar Péterrel, akinek az Orbánnál alkalmazotthoz hasonlóan mérve és számolva 48%-os volt a népszerűsége a Mediánnál (95% ismerte, abból 51% kívánta magas hivatalba). Nem lényegtelen észrevenni, hogy attól meg elmarad a Majka-rap népszerűsége - vagy legalábbis elmaradt akkor, amikor az Europion kutatása lezárult -, tehát a videó csillagának is van még hová emelkednie.
Van tehát egy politikai kontextus, amiben fontos lehet a kérdés, hogy vajon kiket ér el egy ilyen rendszerkritikus videó ma Magyarországon. Bár az ellenzéki szavazók körében a nézettség és a kedveltség is átlag feletti, még a Fidesz-szavazók között is legalább annyian kedvelték, mint ahányan nem, az idősek közt meg különösen magas a kedveltség, és a nézettség se csekély (ld. a fenti ábrán). Összességében véve azonban nem több a Fidesz-szavazók közt azok aránya, akik látták is meg szerették is, mint amennyi egy-egy a társadalom egészében népszerűtlen kormánypolitikával nem tud azonosulni (ezek aránya is rendszeresen eléri a 20-25 százalékot a Fidesz szavazók között). De azt talán erősebb és közvetlenebb Orbán-kritikának vehetjük, ha valaki a Bindzsisztán vezetőjét a népét megvető és meglopó dúvadként ábrázoló videóra mondja azt, hogy kedvelte - (FRISS, febr. 5:) a Publicus kutatása szerint majd' hétszer annyian gondolták, hogy Magyarország vezetéséről szól a videó, mint ahányan azt gondolták, hogy nem -, mint ha arra klikkel, hogy ő bizony megemelné a családi pótlékot vagy nem építene mini-Dubajt.
Azt persze hiába gondolja 28% (lásd itt a negyedik ábrán), hogy Majka videója még a választási eredményeket is befolyásolhatja. Ezt csak azért mondják, mert hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a többi ember olyan befolyásolható, hogy olyasmitől is képes lovat cserélni, amitől mi persze nem (a kommunikációtudományban "harmadik személy hatásként" évtizedek óta jól ismert ez a jelenség). (FRISS: Majka videójával is ez a helyzet, hiszen egy későbbi kutatásban csak hat százalékot találtak, aki úgy érezte, változott a véleménye a kormányról a dal hatására.) De kétségkívül úgy tűnik, hogy a zene sem nagyon ismer politikai határokat, és mint kés a vajon megy át a művész kellőképpen sokértelmű üzenete a társadalmon.
Mindezeket az érdekességeket az Europion feliratkozott válaszolóktól gyűjtött adataiból tudjuk, amiket itt tekinthetnek meg részletesen, módszertani leírással együtt. (Tíz napja az ügyfélkapus átállásról szóló adataikat is idéztem, mert rendszeresen posztolnak extrafriss és aktuális-érdekes számokat, amivel nyilván cég-PR-t végeznek a feliratkozók és a megrendelők számának gyarapítására is törekedve.) Az Europion minták baja csak az, hogy személyiségjegyek, telefonhasználati szokások és egyéb, a politikai stb. ízléssel (gyengén) összefüggő tulajdonságok is befolyásolják a részvételt. De azért plusz-mínusz 5-9 százalékra alighanem hozzák a valódi közvéleményt, mert korábbról már ismert demográfiai jegyek meg tavalyi szavazatuk alapján úgy válogatják ki és súlyozzák a válaszolókat, hogy az ismert objektív adatokhoz hasonló mikrotársadalmat mutasson a minta.
Érdemes belegondolni, mennyivel érdekesebb lenne a sajtót olvasni, és demokratikus visszacsatolásban is mennyivel gazdagabb lenne az ország, ha a politikusok fontosabb tetteiről is napokon belül megjelenne a közvélemény ítélete a médiában. Tehát nem csak arról lehetne tájékozódni, úgy ahogy, hogy éppen miként áll a különböző pártok választói támogatottsága (erről itt olvashatja állandóan frissülő összefoglalómat, amiből előbb-utóbb 444-es verzió is készül majd, mint ősszel az amerikai elnökválasztásról ez, ami végül is egész jó jósnak bizonyult). Hanem például azt is megtudhatnánk, hogy mit gondolnak a Fidesz szavazók mondjuk arról, hogy az Orbán-kormány hosszas ellenkezés után végül mégis megszavazta az Ukrajnában területszerző háborút folytató Putyin-rendszerrel szembeni EU-s szankciók folytatását, de közben azért megvétózta az elcsalt belarusz választást elítélő EU-s nyilatkozat kiadását. Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban csöppet sem szokatlan, hogy a polgárok tájékozódhatnak egymás véleményéről fontos kérdésekben a közvélemény-kutatások segítségével, mert a független média jövedelméből még erre is telik. Remélem, Magyarországon is újra látunk majd erre egyre több példát a jövőben.