„Járványban is előz a Fidesz” címmel ismerteti a mai HVG a Medián választói szándékokra vonatkozó 2021-es adatait. A cikk országos adatai talán az év eddigi legkiábrándítóbb információi az ellenzéki szurkolók számára. A sebek besózása érdekében a vélt okot is alaposan részletezi. Bemutatja ugyanis, hogy a Fidesz messze átlag felett népszerű vidéken és az idősek (értsd: tévénézők, KESMA-olvasók, rádióhallgatók) közt. Kevés kételyt hagy az olvasóban afelől, hogy a leleményes, kitartó és vastagbőrű kormánypropaganda még az objektíve leglelombozóbb helyzeteket is sikerként tudja bemutatni a választóközönség javának.
Csakhogy ugyanezt már olvashattuk idén egy egész sor olyan közvélemény-kutatás címeként is, ami nem támasztotta alá a szalagcímet. És lám-lám, most is azt mutatják a frissen bemutatott adatok, hogy februárról áprilisra hat százalékkal (30 helyett 36 százalékra) nőtt az ellenzék támogatóinak aránya az összes megkérdezett között. Olvashatunk egy futó utalást arra, hogy decemberhez képest csökkent számuk, de a számokban most éppen két százalékkal többen vannak, mint a november végi Medián adatokban (amiket csak linkel a cikk). Hogy is állunk hát az ellenzék esélyeit eltemető szalagcímmel? (Lelövöm a poént: szavazatarányban most is ugyanúgy vezet az ellenzék, mint tíz nappal ezelőtti részletes összegzésemben, de ez nem lenne elég arra, hogy a parlamenti mandátumok többségét is megszerezze.)
A részletes nézelődésben az összes 2018 eleje óta megjelent választási közvélemény-kutatási adatot felhasználom. Ezeket az eredeti megjelenési helyekkel és az összes ismert technikai információval együtt megtalálja a Vox Populi weboldalán egy Excel file-ban. Mivel most csak az összes megkérdezettre vonatkozó adatokat közölte a Medián, ezért a „biztos szavazókat” ezúttal félreteszem az elemzésben (azokról elég annyit tudni, hogy köztük mindig kicsit erősebb a Fidesz és gyengébb az ellenzék, ám ennek kétséges a jelentősége egy olyan választás előrejelzésében, amin olyan magas részvétel várható, mint a jövő évi országgyűlési választáson).
Fenti ábrám azt mutatja, hogy a választási szándékokat firtató kérdésnél a bármilyen pártot megnevező megkérdezettek között mennyivel több (vagy kevesebb) volt az ellenzéki összefogás hat pártjának támogatottsága a Fidesz-KDNP-énél egy-egy időpontban. Kék pöttyök jelzik azokat a becsléseket, amikor egy hagyományos (az egyes pártok nevével való választ megengedő) kérdést tett fel a Medián. Zöld pöttyök jelzik azokat a becsléseket, amelyek egy közös ellenzéki, egy kormánypárti és különböző egyéb (Mi Hazánk, Kutyapárt, még kisebb pártok) listák közötti választást engedtek meg. A kis piros pöttyök statisztikai becslések arra, hogy mi lett volna az adott intézet adataiban a helyzet egy-egy olyan időszakban, amikor a szóban forgó közvélemény-kutató hetekig nem állt elő új adattal (a konkurencia viszont publikált valamit, ami alapján megsaccolhatunk ezt-azt). Korábbi posztjaimban olvashat a bébik popsiján nem szívesen látott kis piros pöttyök itteni értelméről és kiszámítási módjáról.
Mivel a Medián tavaly tavasszal áttért a személyes kérdezésről a telefonos kutatásra, ezért a szöveges elemzésben azt vettem a nézelődés kiindulópontjának. 2020 május végén első telefonos vizsgálatukban 40:23 arányú volt a Fidesz vezetése a hatpárti ellenzék előtt (tehát az összes megkérdezett negyven százaléka szavazott volna a Fideszre, 23 százalék a választási szövetségre törekvő hat ellenzéki párt valamelyikére). Ez tíz (illetve 15, ha a pártot választani nem tudókat kihagyjuk a nevezőből, miként az ábrákon) százalékkal nagyobb kormánypárti előnyt jelentett, mint a 40:33 állás az utolsó személyes interjúkkal készült Medián vizsgálatban 2020 februárban.
A két időpont közt a többi közvélemény-kutatónál, akik nem változtattak módszereiken, egy kb. 4-5 százalékos elmozdulást tapasztaltak a Fidesz javára és ezt mindenki a járványhelyzet valamilyen tömeglélektani fejleményével magyarázta. Talán a módszertani váltással való egybeesés volt az oka, hogy a Medián adataiban még nagyobb volt a változás. Ugyanis a közvélemény-kutatói folklór szerint valamivel erősebbnek tűnik a Fidesz telefonos, mint személyes kérdezés mellett.
Az augusztus végi Mediános kutatásban a Fidesz előnye még nagyobb volt (42:23), és ez csökkent aztán a november végi vizsgálatban egy 32:28-as, a december elejiben pedig 31:25-ös Fidesz vezetésre. A most megjelent február közepi és április eleji Medián adatokban ugyanez a számpár 35:24 és 35:31. Tehát a Medián adatai szerint november végéhez, december elejéhez képest kb. másfél százalékkal nőhetett a Fidesz előnye az ellenzék előtt. De november-decemberben is jelentős volt a Fidesz előnye, meg most is, csak éppen mindkét időpontban sokkal kisebb, mint tavaly nyáron, a COVID-19 járvány első hulláma levonultával. A Medián idősoraiban ugyanis – aligha szándékoltan – a Fidesz szinte mindig jobban áll valamivel, mint a megjelent közvélemény-kutatások átlagában. Utóbbinak a hiányzó kutatásokkal vonatkozó becslésekkel korrigált értékét a szaggatott vonal jelzi az ábrában. Persze ha egy áprilisi Medián-körtét hasonlítunk mondjuk egy decemberi Idea-almához, akkor óriási Fidesz feltámadást fogunk konstatálni, mert a két intézet becslései között ilyen nagyok a különbségek még akkor is, ha ugyanakkor mérnek. De arra való a szemünk, hogy ilyenkor is használjuk, és észrevegyük, hogy nem a Fidesz ment fel vagy le, hanem csak egy másik újságot vettünk kézbe.
A fenti adatok a Medián megkérdezettjeinek az egyes pártok közötti választására vonatkoztak. Ettől eltérő, egy közös ellenzéki listát feltételező kérdéseket a Medián tavaly november óta tesz fel, azokban a Fidesz-KDNP és az ellenzék támogatottsága is valamivel nagyobb, mint ha az egyes pártok közül kell választania ugyanazoknak a megkérdezetteknek. Az ábrában a zöld pettyek jelzik az így kapott becsléseket. Decemberben ezzel a módszerrel enyhe ellenzéki előnyt talált a Medián, ám az csak egy 600 fős minta volt, akiket pont a Szájer-eresz történet keltette országos hahota közepén kérdeztek meg, és válaszaik talán emiatt is eléggé kilógtak a többi Mediános adat közül. Az összes rendelkezésre álló Medián adatokat egymás mellé téve 40:34, 34:36, 39:30, 40:36 kormánypárti-ellenzéki közös lista arányokat látunk az összes megkérdezett között novemberben, decemberben, februárban és áprilisban. Ez a 1,5%-osnál jóval nagyobb ellenzéki visszaesést sejtet az ősz végéhez képest, ha a decemberi deviáns adatot figyelembe vesszük, és annál egy hajszállal kisebbet, ha azt figyelmen kívül hagyjuk.
Mi történt ugyanekkor a többi közvélemény-kutatónál? Az IDEA intézet online kérdezéses vizsgálataiban igen picik a változások egyik hónapról a másikra, de a változások iránya konzisztens: a Fidesz tavaly nyáron is még felfelé ment, azóta folyamatosan lefelé, közben pedig a Jobbik támogatottsága emelkedett, és ennek nyomán az ellenzék egésze is.
A Publicus idősoraiban jottányit se változott a Fidesz támogatottsága, hanem hónapról-hónapra 29 és 31 százalék között ingadozik már egy éve. Az ellenzéké tavaly nyáron hajszállal még visszaesett a májusi 30 százalékhoz képest, de augusztustól idén tavaszig szinte folyamatosan nőtt, a legutóbbi két hónapban pedig 38 és 35 százalék volt. Az ellenzéken belül náluk is a Jobbik erősödött, na meg igen markánsan a nem valamilyen pártra, hanem a közös ellenzéki listára szavazni akarók aránya. Az ellenzék náluk szinte mindig nagyon vezet, jobban, mint egy-egy hivatalos választási eredmény alapján képzelhetnénk. A közös listás kérdés használatát ők mellőzték, ezért hiányoznak a zöld pettyek az alábbi ábrából.
A Republikonnál az ellenzék augusztustól decemberig jelentősen nőtt, azóta 35 százalékon stagnál. A Fidesz augusztustól márciusig lefelé araszolt hat százalékkal, márciusban (hibahatáron belül) nőtt kettővel. Ők is átálltak a személyes kérdezésről a telefonosra a járványhelyzet miatt, mint a Medián, ám a Republikon adatait ez inkább ellenzéki-optimista irányban változtatta meg. Meglehet, ők valami más call centert használnak alvállalkozóként, mint a Medián, de ilyen üzleti titkokat Magyarországon már nem szokás a közönséggel megosztani.
A Závecz RI tavaly augusztusban egy rövid telefonos kitérő után visszatért a személyes kérdezéshez és azóta is kitart emellett. Náluk decemberig az ellenzék pozíciója jelentősen javult a Fidesz kárára, és azóta is csak egy kicsit vált kedvezőbbé a helyzet kormánypárti szempontból. A Publicus-szal és a Republikonnal ellentétben ők egy közös listás kérdéssel is próbálkoztak (lásd a zöld pettyeket az ábrában), de ez nem hozott érdemi különbséget az eredményekben.
A Medián mellett a Nézőpont az egyetlen rendszeresebben publikáló intézet, amelyik (az összes megkérdezett között) Fidesz előnyt mért, méghozzá folyamatosan, és legutóbb még egy komolyabb visszaesést is látott az ellenzéki oldalon. (Ők újabban már csak közös listás kérdést tesznek fel, ezért a kék pöttyös méréseikre vonatkozó becsléseimet is az előbbi adatok szolgáltatják az ábrában.) A Nézőpont közleményein persze még az intézet saját Facebook oldalán is csak nevetnek sokan, mert azok valahogy mindig valamilyen vélt kormánypárti sikert domborítanak ki már a címükben is, akár okot adnak erre az adatok, akár nem. De ettől meg az adataik lehet, hogy ugyanazt a valóságot tükrözik, mint a másoké, bár nekik is abba az irányba hord a puskájuk, mint a Mediánnak.
Összességében ugyanis az összes közvélemény-kutatások átlagát hozták a közelmúlt választásai eredményei (ld. a csak a ténylegesen publikált adatokat összegző ábráinkat alább). Abban pedig jelenleg az ellenzék vezet. Ha a 2022-es választáson várhatólag induló pártok trendvonalait nézzük, akkor most úgy 3 százalék az előnye a belföldi szavazatok között. Ilyen szavazatmegoszlás mellett – tekintetbe véve a választókerületek határaiban rejlő elfogultság jelentős, és a levélszavazatok meglehetősen szerény hatását – egy Fideszes parlamenti többségnek lenne picit nagyobb esélye.
Ha pedig csak a legutóbbi hetekre vonatkozó kutatások szimpla átlagát nézzük, akkor egy százalék alatti az ellenzék előnye. Pont annyi, mint a múlt héten volt a Nézőpont áprilisi számainak megjelenése, és az ellenzéket inkább túlbecsülni hajlamos Publicus múlt csütörtöki közleménye előtt. Érdemes lehet arra fogadni, hogy az ilyen látszólagos hullámzások a jövőben is folytatódni fognak, hogy az újságolvasók se unatkozzanak.
De vajon miért jelenik meg manapság annyi cikk arról, hogy a legsúlyosabb egészségügyi és társadalmi vészhelyzetben is nő a Fidesz népszerűsége? Annyi biztos, hogy nem a publikált adatokban kell keresni ennek az okát. Meglehet, sokaknak nem fér a fejébe, hogy az ellenzék népszerűsége nem nőtt tovább a 2021-es körülmények között, vagy aggódnak azon, hogy nagyon le fog maradni a Fidesz mögött pár hónap múlva, amikor a várva-várt normális élet végre visszatér az országba.
Mindkét érzület jogos lehet, de igazolásukat talán helyesebb az eddigi ellenzéki politizálás hiányosságaiban, mint a kormánypropaganda mindenhatóságában keresni. Mert az utóbbi magyarázat nem csak bénító és elkedvetlenítő, de egyhangú is és az időbeni változásokkal végkép nem tud mit kezdeni. Az ellenzék hibáztatása meg legalább gondolkodásra sarkall. Például arról, hogy eleve tét nélküli e a választás. Amiről viszont csak adatok nélkül lehet spekulálni, ezért arról nem itt a blogon, hanem emitt olvashatja véleményemet.
Mandátumbecslésem itt, az ábrákban megjelenő adatok és technikai információk viszont itt találhatók meg. De a Vox Populi legutóbbi részletes összefoglalója a közvélemény-kutatások állásáról, trendekről, az intézetek közötti adatkülönbségekről, és a számításainkban használt módszerekről ezeket is elmagyarázza röviden:
KORREKCIÓ (2021. május 13, 23:24): A poszt eredeti változatában hiba csúszott ebbe a mondatba: "Az összes rendelkezésre álló Medián adatokat egymás mellé téve 40:34, 34:36, 39:30, 40:36 kormánypárti-ellenzéki közös lista arányokat látunk az összes megkérdezett között novemberben, decemberben, februárban és áprilisban". Az eredeti szövegben tévesen "38:40" szerepelt decemberre vonatkozólag a "34:36" helyett.