FRISS (2022. 04. 22.): Az alábbi poszttal és annak címével kapcsolatban helyreigazítási kérést kapott a 444 szerkesztősége a Nemzeti Választási Irodától, amit teljes terjedelemben közlök a következő megjegyzéssel.
Posztom nem a „Pártlistás szavazatok megoszlása” cím alatt megjelenő százalékokat kifogásolta a Nemzeti Választási Iroda webolalán, mint a levélből gondolhatnánk, hanem egyértelműen a „hazai eredmény”-ként megjelenő százalékokat, amelyekre nem utal közvetlenül a helyreigazítási kérés. Mivel a nemzetiségi listás szavazatokat is az országon belül, személyesen adják le (a levélszavazók nem is választhatják azt, hogy ők nemzetiségi listára szeretnének szavazni), és a nemzetiségi listák a pártlistákkal versengenek a választáson a mandátumokért, a logikus megoldás az lenne, hogy azokat is beleszámítja a Nemzeti Választási Iroda a nevezőbe, amikor a „hazai eredmény” százalékokat kiszámítja. Hogy ez a logikus megoldás, az abból is kitűnik, hogy az „összesített eredmény”-re vonatkozó százalékokat pontosan így számolták ki most is. 2018-ban és 2014-ben pedig ugyanennek az oldalnak az akkori megfelelője a „hazai eredmény” százalékainak számításánál is annak megfelelően járt el, mint amit a posztom tart a helyes megoldásnak. Azt, hogy 2022-ben ettől a korábbi gyakorlattól eltérő módon számítottak a „hazai eredmény” százalékokat, semmilyen módon nem jelzi az általam kifogásolt tartalmú oldal, amin a „hazai eredmény” és az „összesített eredmény” közvetlenül egymás mellett jelenik meg, a százalékos arányuk kiszámításánál használt módszertani eltérés jelzése nélkül. Az a körülmény, hogy az általam vitatott oldalon külön feltüntetik a „pártlistás szavazatok megoszlását”, szintén arra utalhat a be nem avatott olvasó szemében, hogy a „hazai eredmény” és az „összesített eredmény” között van valami olyan tartalmi hasonlóság, ami megkülönbözteti őket a pártlistás szavazatok megoszlásától. Az általam helyesnek vélt és az NVI által számított "hazai" százalékarányok eltérése, miként a posztom is jelezte, szerény, és nem jár semmilyen lényeges következménnyel. Ám mivel a Nemzeti Választási Iroda oldalán túlnyomó részben sokoldalú törvényességi követelmények által szabályozott, fontos jogkövetkezményekkel bíró adatok jelennek meg, ezért az ott pusztán a jobb tájékoztatás érdekében megjelenő információktól is elvárható a maximális precizitás.
A Nemzeti Választási Irodának minden kétséget kizáróan igaza van abban, hogy a törvény nem írja le, hogy miként kell kiszámítani a „hazai eredmények” százalékos megoszlását, és hogy a számítás módjáról miként kell tájékoztatni az NVI oldalának olvasóit, hiszen a törvény azt sem írja elő, hogy – pusztán csak a nyilvánosság tájékoztatására törekedve – ilyen adatot tegyen közzé az NVI. A 2014-es és 2018-as gyakorlat alapján az NVI leveléből láthatólag hibásan következtettem arra, hogy van valamilyen időtálló belső szabályzat, ami egyértelmű helyzetet teremt a tekintetben, hogy mit kell érteni „hazai eredményeken”.
Ebben az értelemben valótlanul állítottam azt,
hogy „tévedhetett”, „téved” a Nemzeti Választási Iroda, és hogy „nem jönnek ki
az ott közölt százalékos értékek a tényleges szavazatszámokból”, hiszen levelük szerint elég sok mindent kitehetnének "hazai eredményként" anélkül, hogy elmagyaráznák a
számítás módját. Hibámért
elnézést kérek az Iroda dolgozóitól, és köszönetemet fejezem ki a
helyreigazítási kérésükben foglalt információért. A helyreigazítási kérés alább olvasható.
"Kedves
Kollégák,
Kedves Tóka Gábor,
határozottan kérjük a tegnap megjelent "Választási tanulságok: a Nemzeti Választási Iroda is tévedhet egy picit, hát még a közvélemény-kutatások" című tartalom helyreigazgatását minden olyan vonatkozó helyen, ahol valótlanul olyan állításokat publikált a 444, mely szerint a Nemzeti Választási Iroda "tévedett", "pontatlanul" közölt adatokat stb.
A valasztas.hu oldalon, a hivatkozott pártlistás szavazatokra vonatkozó százalékos arány teljes mértékben helytálló, a következők értelmében a 444 szerzője járt el pontatlanul, amikor nem megfelelő összehasonlításokat végzett a számításokkor:
"Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény alapján a pártlisták többféle forrásból is szerezhetnek szavazatot (hazai szavazatok, levélszavazatok, töredékszavazatok). A különböző módokon megszerzett szavazatok különböző értékelési módszerek szerint dolgozhatók fel. Az NVI honlapjának az országos listás eredményt megjelenítő oldalán a „Pártlisták” fülön közzétett szavazatarányok különböző összefüggéseket jelenítenek meg. A cikk által pontatlannak állított adatok azonban teljes mértékben helytállóak, hiszen a pártlisták által megszerzett szavazatok arányát a pártlistákra leadott szavazatokhoz viszonyítják. A cikk a közvéleménykutatások pontosságát elemzi, e tekintetben valóban logikus lehet, ha az összes listás szavazathoz (beleértve a nemzetiségi listás szavazatokat is) hasonlítja az egyes listák eredményeit. Nem tartjuk azonban korrektnek, ha a más szempont alapján közzétett adatokat pontatlannak állítja be a szerző."
Köszönjük az együttműködést!
Kicsit pontatlanul jelentek meg a „hazai” (tehát a levélszavazatok nélkül számított) listás eredmények a Nemzeti Választási Iroda weboldalán. Érdemes utánaszámolni, mert nem jönnek ki az ott közölt százalékos értékek a tényleges szavazatszámokból. Azt történt ugyanis, hogy a "hazai" százalékok számításánál kihagyták a nemzetiségi listás szavazatokat a nevezőből. Márpedig azoknak ott a helye, hiszen az "összesített” (tehát levélszavazatokat is tartalmazó) listás százalékok számításánál és a Nemzeti Választási Bizottság által kihirdetett eredménynél belevették azokat az „Érvényes szavazólapok számába” (5 654 860), amivel elosztva az összes listás szavazatok számát a Fidesz-KDNP 54,13%, ellenzéki közös lista 34,44% stb. számsort kapták.
A pontos számítás szerint a levélszavazatok nélkül számított „hazai” eredmények alapján a Fidesz-KDNP 52,15%, az ellenzéki közös lista pedig 35,94% listás szavazatot kapott. Két-három tizeddel kevesebb, mint ahogy az NVI mondja, üsse kő.
Én is csak azért kerestem meg a számsort, mert ezt lehet összehasonlítani a közvélemény-kutatásokkal, nem pedig a 20%-os Fidesz előnyt mutató „összesített” eredményeket (meg ugye a "hazai" szavazatokról tudjuk azt, hogy maguk a jogosultak adták le őket törvényességi szempontból ellenőrzött körülmények között). Tehát pl. a Medián a választás előtt utolsóként megjelent becslésében szereplő tíz százalékos Fidesz előny az ellenzék előtt nem tíz, hanem 6%-kal tévedett, és a Publicus Intézet sem 20, hanem „csak” 16%-kal vétette el a végeredményt, szemben a Nézőpont 10, a Századvég 11, és a Závecz RI 12%-os tévedésével.
Most csak azért emelem ki a fenti öt intézetet a teljes mezőnyből, mert ők vállalkoztak 2019-ben a főpolgármester-választás eredményének előrejelzésére, és a mostani hibák érdekes tükörképei voltak az akkori tévedések. Akkor a valós befutó Karácsony=50,9%, Tarlós=44,1% lett, tehát 7 pont volt a győztes előnye. A Századvég 15, a Nézőpont 13, a Publicus pedig „csak” 7%-ot tévedett ennek előrejelzésében, a Medián nyolcat, a Závecz RI pedig kilenc-tízet.
Az öt intézet előrejelzéseinek átlaga tehát 2019 októberben 10,5%-ot tévedett az ellenzék rovására. 2022 áprilisában pedig 11%-ot a Fidesz-KDNP rovására. 2019 májusában a kormánypárti lista 36%-os valóságos előnyét a második helyezett DK lista előtt ugyanezen öt intézet átlaga 6,4%-kal becsülte túl, 2018 áprilisban a közel 28%-os előnyt pedig 5%-kal (igaz, akkor az azóta nem nagyon posztoló Iránytű Intézet az ellenkező irányba tévedett).
Ez alapján elég realisztikusnak tűnik februári becslésem, miszerint mostanában Magyarországon a közvélemény-kutatók átlaga úgy ±21%-os hibahatárral árulja el a két éllovas szavazataránya közti különbséget. A hibahatár azt jelenti, hogy milyen intervallumba esik az egyes becslések 95%-a, ha azok egy normális eloszlást követnek (tehát egy bizonyos függvény szerint haladva több becslés kerül az átlaghoz közel, mint attól távol). Egzaktan kiszámtható, hogy ±21%-os hibahatár esetén egy átlagos választáson 8 százalék körüli az átlagos hiba a befutó szorosságával kapcsolatban. Csak azt nem lehet előre tudni, hogy melyik irányban tévednek majd, és mikor tévednek majd kisebbet, és mikor nagyobbat. Ahol pedig ilyen pontosságra képes a magánszektor (és biztos nehéz dolguk van, hiszen, amint láthatjuk, rendre ugyanabban az irányba tévednek mindahányan), ott talán még örülhetünk is, ha az államigazgatás csak annyit téved, mint az NVI.
A részletesebb képre a többi intézetek adataival és a 2022-es tévedések eddig felmerült magyarázataival együtt visszatérek még, addig ajánlom Kolozsi Ádám - kisebb pontatlanságai ellenére - nagyon informatív beszámolóját.
A választási közvélemény-kutatások hibáiról szóló sorozatom korábbi cikkeit pedig alább találja meg: